Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1939 (Budapest, 1939)

3. If a azonban az unitárius történelmet meg­kérdezzük, Dr. Wilbur-rel azt fogja az vála­szolni nekünk, hogy a fentebb elősorolt hitel­­vek — bár azokban minden unitárius meg­egyezik — mégsem képezik az unitárizmus lé­nyegét. A hittételek az unitárizmusnak csak eredményei s elméi etil e g azt is fel lehet­ne tenni, hogy pl. a szentháromság és a he­lyettes elégtétel legyenek az unitárius hitel­­vek között, ha t. i. az unitárizmus lényege ezeknek az igazságáról győződnék meg. Mi hát az unitárizmus lényege? Dr. Wilbur há­rom pontban sorolja fél: 1. szellemi szabad­ság, 2. a józan ész gyakorlása, 3. türelmesség mások nézeteivel szemben. Az első két pont röviden „az igazság keresése“ fogalmában fejezhető ki, míg a 3-ik, a, türelmesség, saját sorsunk és történelmünk következménye: négyszáz év üldöztetései alatt mindig csak ezt kértük ellenfeleinktől, a türelmességet, illő hát, hogy sorsunk jobbrafordultával mi is gyakoroljuk azt másokkal szemben. Ezek képeznék az unitárizmus lénye­gét s ezekben is megegyezik minden sza­badelvű keresztény. A világ unitáriusairól tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy, ha nevükben különböz­nek is néha egymástól (bár a „szabadelvű ke­resztény“ elnevezést mindnyájan elfogadják), hitükben teljesen unitáriusok. Szent-Iványi Sándor. 34

Next

/
Thumbnails
Contents