Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Unitáriusok Dunántúlon

országban szétszórtan, kisebb nagyobb csopor­tokban olyan helyeken él, ahol nincs unitárius templom, unitárius élet. Kevésszámú egyház­­községeinkben hiába mennek nagyszerűen a dogok. Ez nem elég. Ha a most készülő szerve­zeti törvény megalkotásánál nem sikerül ineg­­tálni a módját annak, hogy a szórványokban élő testvéreink beszervezéséről és lelki admi­nisztrálásáról intézményesen tudjunk a jövő­ben gondoskodni, a magyarországi unitárius híveknek közel fele velük örökre elvész. Vilá­gos, hogy a kérdést az adott körülmények kö­zött nem lehet másképen megoldani, mint egy jól átgondolt központi irányítással. A sok gyakorlati tennivalót, ami kapcsola­tosan mutatkozik és egyházpolitikánk irányát is megszabja, nem lehetett itt a helyszűke miatt felsorolni. Meg' kellett elégednem egv pár olyan elvi kérdés tisztázásával, amelyekből a gyakor­lati tennivalók különben is önként következ­nek. dr. Csíki Gábor. Unitáriusok Dunántúlon. Boldog emlékű Kanyaró Ferenc többször emlegette, hogy Polgárdin az 1570-es években már volt unitárius eklézsia Tolnai Lukács Ambrus vezetésével. 300 és néhány év múlva., 1889-ben újból felépült, az unitarizmus őr­tornya ugyanabban a községben. Ha nem is 69

Next

/
Thumbnails
Contents