Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Márk evangéliuma

a megtört szíveket, hirdeti az Ur jókedvének esztendejét és megvigasztalja és szabadon bocsátja a lesújtó ttokat, a bűnbe esetteket. Épen égy, ahogy azt a régi próféták, főleg Ézsaiás megmondta előre.

Mivel a szegénynek, az elnyomottnak épen ez a fontos, ez a tettekben nyilatkozó szabadítsa, ezért van. oly sok úgynevezett gyógyítási csoda elbeszélve ebben az evangéliumban. Még pedig nem csak a test gyógyításának, hanem vele együtt a lélek gyógyításának csodái, amelyekre úgy a zsidó, mint a római világ szegényeinek oly nagy szükségük volt. S bizony szükségük van egészen mind a mai napig. Egy szegény egyszerű lélekből (a Péteréből) származó tanítás ez, amely a millióknak, a millió szenvedőknek, a meggy ótörteknek, az elesetteknek szól. Ezt valóban megértették még a süketek is, míg a Jánosi evangéliumot csak az előkelők, a bölcseleti finomságokban járatosak s a Pál hirdetését pedig a pogány keleti felekezetek megtért követői és az örök teológiai szőrszálhasogatók értékelték magasra.

A szegények, nyomorultak sorsán segítő Jézus előtt egyetlen cél lebeg Márk evangéliuma szerint. Megalapítani Isten országát. Azt az országot, amiben nem lesz többé sem testi, sem lelki nyomorúság. Ennek gondját veszi magára mintegy' titokban, isteni megbízásból az evangélium hőse. Ezt a nagy célt nem értik meg az előkelők, a farizeusok, a bedugott fülűek és megvakult szeműek. De annál jobban értik azok, akiknek Jézus megmagya46