Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Márk evangéliuma

Jézus életéből vett és igen sokszor hallott eme jeleneteket írta le azután Mark, de nem törté­­ténetírói célzattal, hanem egyszerűen azért, hogy épüljenek belőle mások is. Azok is, akik­nek nem volt alkalmuk Jézus legkedvesebb kor­társának beszédeit meghallgatniok. így kelet­kezett első ízben az örömüzenet, a jóhir Isten országáról írásba foglalva: vagyis Márk evan­géliuma. Ez az evangélium lett minden más evangéliumi iratnak alapja és kiindulópont­ja. Épen ezért illő, hogy megismerkedjünk vele. Márk evangéliuma tehát a tettek evangé­liuma. Tanítás alig van benne. Csupán Jézus­nak négy-öt példázata, néhány társadalmi jel­legű tanítás a családról, házasságról, gyerme­kekről, a gazdagságról s ezentúl néhány vá­lasz vagy felvilágosítás, amelyet tetteivel kap­csolatban a tanítványoknak vagy a folyton el­lenségeskedő zsidó előkelőknek, a farizeusok­nak ad. A szebbnél-szebb példázatok ama tö­megéről, vagy a hegyi beszéd remekbe készült tanításairól, vagy a sokrétű, gazdag probléma­körről. amelyet Lukács csak úgy önt felénk, itt szó sincsen. Jézus fellép, csodás jelek veszik kö­rül, mikor megkeresztelkedik. Isten mintegy jelek által bizonyítja, hogy vele van, munkája mintegy isteni megbízásból folyik. Azután jön­nek másféle csodák is. Olyanok, amelyek tettre váltják az Isten országáról szóló evangéliumot: a vakok látnak, a süketek hallanak, a bénák láb­ra állanak. Vagy ennél szellemibbek: Az új próféta örömet mond a szegényeknek, beköti 45

Next

/
Thumbnails
Contents