Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Márk evangéliuma

Jézus életéből vett és igen sokszor hallott eme jeleneteket írta le azután Mark, de nem törtéténetírói célzattal, hanem egyszerűen azért, hogy épüljenek belőle mások is. Azok is, akiknek nem volt alkalmuk Jézus legkedvesebb kortársának beszédeit meghallgatniok. így keletkezett első ízben az örömüzenet, a jóhir Isten országáról írásba foglalva: vagyis Márk evangéliuma. Ez az evangélium lett minden más evangéliumi iratnak alapja és kiindulópontja. Épen ezért illő, hogy megismerkedjünk vele.

Márk evangéliuma tehát a tettek evangéliuma. Tanítás alig van benne. Csupán Jézusnak négy-öt példázata, néhány társadalmi jellegű tanítás a családról, házasságról, gyermekekről, a gazdagságról s ezentúl néhány válasz vagy felvilágosítás, amelyet tetteivel kapcsolatban a tanítványoknak vagy a folyton ellenségeskedő zsidó előkelőknek, a farizeusoknak ad. A szebbnél-szebb példázatok ama tömegéről, vagy a hegyi beszéd remekbe készült tanításairól, vagy a sokrétű, gazdag problémakörről. amelyet Lukács csak úgy önt felénk, itt szó sincsen. Jézus fellép, csodás jelek veszik körül, mikor megkeresztelkedik. Isten mintegy jelek által bizonyítja, hogy vele van, munkája mintegy isteni megbízásból folyik. Azután jönnek másféle csodák is. Olyanok, amelyek tettre váltják az Isten országáról szóló evangéliumot: a vakok látnak, a süketek hallanak, a bénák lábra állanak. Vagy ennél szellemibbek: Az új próféta örömet mond a szegényeknek, beköti

45