Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Márk evangéliuma

tóttá meg. Utóbbi számtalan vitára adott alkalmat, valóságos irodalmi harc keletkezett körülötte. Ma még nem lehet tudni, hogy mi fejlődik ebből a legújabb szellemi irányzatból, de tény az, hogy ott öntudatos, komoly munka folyik a folyton fejlődő, tökéletesedő unitárizmus szolgálatában és hogy az angol unitárizmus ütőerét figyelő egyik kiváló teológusunk szavaival éljek: „Nem csontosodnak meg régmúlt események történelmének ismételgetésével, hanem maguk is történelmet csinálnak.“

Ha tekintetbe vesszük, amint a kiindulásnál is megállapítottuk, hogy az amerikai unitárizmus mindössze százéves múltra tekint viszsza. hogy e száz év alatt milyen utat tett meg, továbbá, hogy jelenlegi egységét tulajdonképen csak a legújabb időkben érte el, ha mindezeket tekintetbe vesszük, méltán remélhejük, hogy a jövőben még diadalmasabban fogják előre vinni a lelkiismoret szabadság zászlaját, vallva Pál apostollal az unitárizmus szerény, de önérzetes hitvallását: „A célt nemhogy elértük volna, hanem igyekszünk azt megközelíteni.“ DarJcó Béla

Márk evangéliuma.

Az elmúlt esztendőben Évkönyvünkben Lukács evangéliumát ismertettük és vasárnapokra beosztva olvastuk annak szövegét. Miután egy egész éven keresztül beleéltük magunkat a legtökéletesebb evangélium szellemébe láthatjuk és érezhetjük, hogy Lukács által megrajzolt Jézus-kép a legdicsőségesebb, legoda-43