Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Unitáriusok Amerikában

prédikálhatott volna, lelkésztársai meg elkerülték az utcán. Néhány évig csak vidéken prédikálgatott, míg a bostoni lelkészek anathémát kiáltottak a fejére. Liberális gondolkozású világi emberek elhatározták, hogy alkalmat adnak Parkemek nézetei kifejtésére. Kibérelték a bostoni Music Hall óriási termét, melyet Parker hamarosan megtöltött hallgatókkal. Óriási energiával feküdt bele eszméi terjesztésébe, ugyannyira, hogy egészsége teljesen megromlott. Hivei kétszer is elküldték Európába, hogy pihenjen. Végül is ott maradt s tüdőbajban halt meg 1860 májusában Florencében. Műveit tisztelői 14 kötetben gyűjtötték össze, melyeknek minden lapja egy kivételesen Isten áldotta tehetség tiszta meglátásairól tanúskodik.

Emerson és Parker szellemi mozgalmát az amerikai egyhűztörténészek transcendentátizmusnak nevezik, melynek főelveit Wilbur a következőkben foglalta össze: „Vallásos igazságaink megszerzésénél nincs szükség sem csodákra, sem bibliára, mint tekintélyekre. Az ember természeténél fogúm vallásos lény. A vallásos igazságokat nem csodák, sem pedig okoskodások által kell bebizonyítani, azok nem kívülről jönnek hozzánk, hanem belülről spontán jelentkeznek. Isten azokat közvetlenül leikeinkben jelenti ki. Következésképen nem az elmúlt korok és régi próféták fogják előírni vallásunkat, sem a mi okoskodásunk egymagában, még kevésbbé a vallásos hagyományok szolgai másolása, hanem nyitva kell tartanunk

41