Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Unitáriusok Amerikában

Unió büszkén vallja Emersont szellemisége legjellegzetesebb képviselőjének. Az bizonyos, hogy Concord bölcsének személyisége és életműve az Újvilág legbecsesebb hozzájárulása a világ szellemi kincséhez. Emerson csodálatosan egyeztet elvont eszményeket a gyakorlati élettel, ezért tekintik őt az amerikanizmus megtestesítőjének. Ezt azonban nem fogadhatjuk el a szó mai értelmében. Igaz, hogy derült optimizmusa hiven tükrözi hazája példátlanul merész fejlődését. Ő mondta egyszer: „Amerika annyit jelent, mint jó alkalom“ (Opportunity). De Bertrand Russel ma azt mondja: „Jó alkalmak födje, melynek kapui immár bezárultak.“ S így Emerson csak az Egyesült Államok elmúlt hősi korszakának méltó képviselője, azon letűnt nagy időknek, melyek Washingtontól Lincoln mártirhaláláig tartottak, de nem annak az őrült életiramnak, mely ma ott uralkodik és sajnos ma már nálunk is tért hódít. Mert Emerson mindig nyíltan pálcát tört a kapitalizmus lelkiismeretlen siker és nyerészkedés hajszolása felett s múló anyagi javakat megvetve, az erkölcs mindenhatóságát hirdeti. Az ő életfilozófiája, a nemes önbizalom evangéliuma. 1838- ban meghívták a' Harvard egyetemre, hogy az évzáró alkalmából az Istentiszteleten prédikáljon. Beszédében a transoendentálizmusnak a vallásra való alkalmazását fejtegette. Hibáztatta, hogy kora vallása kevés életet és ihletet tartalmaz. Ennek oka szerinte az, hogy állandóan személyek és a kereszténység régmúlt

39