Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Unitárius irodalmunk kérdései

folytán az irodalom évszázadokon át, jórészt egyházi irodalom maradt, — nagyobb előretörései a Szentábrahámiakban, Almásiakban, Lázárokban stb. nyilatkoztak meg;

általánosabbakká, közművelődési jellegünkké egy évszázaddal ezelőtt az aranyos-rákosi Székelyek, Krizák, bölöni Farkasok, Tözsérekben, uzoni Fosztókban, Mikókban, Brassaiakban, Ferencz Józsefekben stb. tör elő;

mig napjainkban a 16 év előtt alapított Unitárius Irodalmi Társaság-ban és annak tagjaiban mutatja napról-napra a hivatás érzetét és hivatás teljesitési elszántságot.

Ifjú még e társaság, mint már emlitém, alig 16 éves. Ebből is tömegidőt gyermekkora tapogatózásai, tagjai célirányos együttmunkálásának kifejlődése, útirányának szabatositása vett igénybe, — s mégis máris jelentős eredményekkel számolhat be. Nem kívánom ezeket részletezni s ismertetni, a múlt évben a társaság volt főtitkára, S. Nagy László összeállította a 15 év történelmét, ami megjelent a társaság folyóirata — a Keresztény Magvető-ben és külön lenyomatban is, — könnyen megtalálható és olvasható. Annak adatai beszélő bizonyságtételek. Ma már anyagiakban is erősödik az, mert ,a hagyományos unitárius áldozatkészség máris mintegy 400.000 lei törzsvagyonhoz jutatta. Ha nz is, továbbra is fokozatosan szaporodik, remélhető, hogy e társaság hivatását várakozásunkénak megfelelően betölteni fogja.

Az álom és a sötétség a legszegényebb kunyhót is egyenlővé varázsolja a legpompá31