Kanyaró Géza Pál (szerk.): Unitárius évkönyv 1936 (Budapest, 1936)

Péterfy Tamás: A nagyajtai gyógyító asszon

A nagyajtai gyógyító asszony.

Háromszék vármegyében, a miklósvári járás székhelyén, Nagyajtán, Alszeg-utca 142. szám alatt, fehérre meszelt falu kőházban élt Péterfi Dávidné, sz. Demeter Juliánná, a nagyajtai gyógyitóasszony. Nem kuruzsló, nem ráolvasó, nem babonaterjesztő vala, hanem a szó teljes értelmében — gyógyító. Pénzt a gyógyításiért el nem fogadott. Megköszönni sem volt szabad, mert a gyógyulás Istentől van, azért embernek köszönet nem jár. A nemeslelkíi nagyasszony halálának huszadik évfordulójáról (1916—1936) megemlékezve, nem tehetek illőbbet, minthogy följegyzek kétszázéven át anyáról lányára örökségül átszállt népies, ösztönös, egyénenkénti gyógyítás módjából nehányat, mert sajnos, leányai nem örökölték az öt nemzedéken átszálló kegyességet, nemes érzést és vele kihalt az ösztönös, népies, egyénenkénti gyógyítás nagyértékü hagyománya. A nagyasszony szegénységben, bérelt zsellérházban hunyta le jóságos szemeit. Temetésén tizennégy falu népe fekete tömegben lepte el Nagyajta utcáit és följegyezték róla az akkori lapok, hogy a Kriza János unitárius költő-püspök ünepségén sem volt olyan teméntelen sok nép Nagyajtán, mint a gyógyító asszony temetésén. Kész orvosságot nem tartott. Gyógvfüvei harmincnyolc fehér

Kanyaró Géza Pál: Unitárius évkönyv 5

65