Kanyaró Géza Pál (szerk.): Unitárius évkönyv 1936 (Budapest, 1936)
Buzogány Anna: Hogyan jött létre az Unitárius Nőszövetség
nál sokkal régibb időre nyúlik vissza, amikor is, már a háború alatt, néhai Ferencz József, áldott emlékű püspökünk óhajának készségesen engedve, a nagyasszony összegyűjtötte a Budapesten szolgáló székely leányokat, nekik előadásokat tartott, őket háborús kézimunkával foglalkoztatta és megvendégelte. Akik olyan szerencsések voltunk, hogy ebben a munkában segítségére lehettünk, soha sem fogjuk ezeket a kedves összejöveteleket elfelejteni. A Nőszövetség Budapesten lakó tagjai közül az első időkben özv. Fábry Edénéé volt az oroszlánrész minden munkából és minden sikerből. Fáradhatatlanul, önmagával és gyönge egészségével nem törődve, járta a krisztusi szeretet útjait. Csodálatos megérzéssel tapintott rá azokra a helyekre, ahol legsürgősebb volt a segítség és nem nyugodott, amíg a bajokra orvoslást nem talált. Agitált, gyűjtött, összejöveteleket rendezett s a neve fogalom volt nemcsak unitárius körökben, hanem a testvéregyesületek között is. Amikor az ő nagyon értékes munkáját abbahagyta, a jó Isten akkor sem hagyott bennünket tanácstalanságban, hanem méltó helyettest állított neki a Barabás Istvánná személyében, aki a fővárosba érkezve, azonnal nagy szeretettel karolta fel a Nőszövetség ügyeit és főképpen szegényeit. Ma elnökünk, Józan Miklósné mellett ő a fő mozgatója a Nőszövetség munkájának. Hogy az ő áldozatos munkája mit jelent az egész unitárius társadalomra nézve, azt nem részletezem, egyrészt azért, mert az úgyis mindenki előtt ismeretes, másrészt, mert nem akarom őt az ő nagy szerénységében megsérteni. A helyszűke miatt a Nőszövetség munkájának 40
