Kanyaró Géza Pál (szerk.): Unitárius évkönyv 1936 (Budapest, 1936)

dr. Iván László: Hogyan olvassuk a bibliát?

gyón, de nagyon mélyen megismerünk. Ha valaki Lu­kács helyett Mátét választaná, azzal sem követne el nagy hibát, bár Lukács felfogása a hivebb és Jézus szelleméhez illőbb. Ha már most tovább akarunk menni az olvasás­ban, akkor föltétlenül olvassuk el az apostolok csele­kedeteiről irt könyvet. Pál apostol levelei nehéz olvas­mányok és a legtöbb korismeretet követelik meg. Tekintettel arra, hogy Pál apostol Jézus tanításait és azoknak fenségét bizonyos tekintetben visszarántotta egy alacsonyabb, zsidósahb fokra, ezért nem lehet el­mélkedéseink központjává tenni. Sok lelki haszonnal olvashatjuk a filippiekhez és a korinthusiakhoz irt első levelet. Különösen szép János első levele és Jakab apostol levele. A János jelenéséről irt könyv csodás, látományszerü stílusánál fogva nehezen érthető, de ha valaki valamely hozzáértő segítségével belemélyed, annak számára a biblia egyik legértékesebb és leg­­csodásabb könyve nyílik fel. Ha most még a Jézus előtti idők bibliai könyveit is tanulmányozni akarjuk, akkor elsősorban a zsoltá­rok könyvét kell olvasgatnunk. A zsoltárok közül nem egy a vallásos érzésnek és az Isten felé szárnyalásnak remeke. Viszont vannak köztük olyanok is, amelyet a korszerű vonatkozások miatt alig lehet érteni és lelki­leg hasznosítani. Ugyanez mondható el a próféták írásairól is. A próféciák az ószövetség gyöngyei, amelyek leginkább megközelítik az evangéliumi val­lás fenségét. Ilyen prófécia Ézsaiásé, Jeremiásé, Joelé, Ámosé. A mindennapi életből vett bölcsességnek gaz­dag tárháza a Példabeszédek könyve, a szenvedésről való mély elmélkedés Jób könyve. 21

Next

/
Thumbnails
Contents