Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

2. Kiöntöm szívem buzgó háladásban,

Lelkem mélyéből fakadó fohászban.

És áldva áldom atyai hűséged, — Gondviselésed.

3. Atyám, oh tarts meg mindvégiglen engem, Tehozzád hajló gyermekded hitemben,

Hogy így naponként boldogabb lehessek, — Hozzád

[mehessek. (S. K.)

89.

Dallama : 244.

1. Áldjad, én lelkem, Minden érzelmem. Teremtő Istened,

Áldjad szent nevét, Áldott kegyelmét Soha el ne feledd.

Mostan Úristen.

3. Tereád vigyáz És megkoronáz Gazdag áldásával, Ékesít napok, Testi-lelki jók Szép sokaságával.

2. Mert megbocsátja És meggyógyítja Erőtlenségedet. Minden veszélytől Megszabadítja Gyarló éleledet.

4. Reggel felgyújtja, Meg-megújítja Fényes szövétnekét, Hogy megismerhesd És dicsőithesd Végtelen kegyelmét.

5. Serkentsd fel ezért Dicséretéért Minden gondolatod,

Megjobbulásra,

Igazulásra

Szenteld ez új napot.

(Régi Énekeskönyvből átírta : P. M.)

90.

Dallama : 138. Szent fiadnak.

1. Kegyes őrző pásztorom, Légy vezérem útamon, Bizodalmám csak te vagy, Kérlek, engem el ne hagyj.- 59 —