Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

I - mád-koz-ván, ne-ved tisz - te - lem,

S há - lát a - dók né-ked Is - te - nem.

2. Öregbül nagy dicsőséged,

Mert megteszed, amit megmondasz.

Ha könyörgök Ínségemben,

Engem menten megszabadítasz.

Téged minden földön lakók,

Nagy királyok, Uram dicsérnek,

Mert ismerik igazságát,

Tisztaságát te szent igédnek.

3. Mindennemű szükségemben, ínségemben megerősítesz,

Láttokra ellenségimnek,

Kik gyűlölnek, engem megmentesz.

Amit az Ür egyszer végez,

Az jó véghez megy a földön itt,

Jó kedved megáll: ne hagyd el,

Sőt végezd el kezed munkáit.

(Szenei M. A.)

210.

(CXLIII. ZSOLTÁR.) Régi magyar ének.

I - gaz - Iá - tó szent Úr Is - ten,- 164 —