Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)
— 60 — 10. Mit ragaszkodói hát Oly igen e világhoz ? Földhöz ver az Isten, Ne bízzál tárházadhoz; Majd mikor a halál Nyilával feltalál, Idvességel az nem hoz. 11. Nincsen is itt nekünk Maradandó lakásunk, A példák tanítják, Zarándokság járásunk; Ha ma foly vig zajjal, Holnap talán jajjal Végződhetik futásunk. 12. Megkérdik azután Mint éltünk e világban, Igazán jártunk-e Minden hivatalunkban? Számot kell majd adnunk, Miként sáfárkodtunk Az tír tálentumában. 13. Minden ember azért Magát megoltalmazza, Szivét bűn szennyétől
/