Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

—“59 —

S hideg őszre kelvén Egyszersmind elhervadnak.

7. Nincs neked így dolgod Ember, ha meggondolod; Kemény számadásod, Bizonytalan halálod,

Meddig élsz nem tudod,

De nem titkolhatod,

Hogy egyszer meg kell halnod.

8. Első éráját is Születésed napjának,

Jaj szőval kezded el Eleit e világnak,

Jaj lészen közepe,

Jaj lészen végzete A te kimúlásodnak.

9. Semmit abban nem tudsz, Temetésed hol lészen,

Édes hazád ölén,

Vagy idegen földrészen; Meleg részvét könnye,

Vagy a nép közönye Vár koporsódnál készen.