Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Czire Szabolcs: A történeti Jézus asztalközössége és az úrvacsora gyakorlata

Ezzel már át is tértünk a gyakorlati kérdésekre, és kezdjük mindjárt az évi úrvacsorák számával. Négy, több vagy kevesebb?121 Kz évi négyszeri úrvacsoravétel számban megfelelőnek látszik: elég gyakori ahhoz, hogy az ember életének, belső munkájának folytonosságot tudjon biztosítani, és elég ritka ahhoz, hogy ün­nepijellegét, élményt nyújtó képességét megőrizhesse. Ez természetesen ki­egészül a zsinattal, templomszenteléssel, és jó lenne, ha a konfirmálással is. A gyakoriságot az egyházi hagyomány szentesíti, nem teológiai érvek. E ha­gyomány pedig a gyakorlati igényeknek megfelelően változhat. Különöskép­pen a nagyszabású, tömegeket megmozgató gyülekezéseink alkalmával lenne meggondolandó a sok beszédet közös rituális cselekménnyel egyensúlyozni (pl. a szejkefürdői„világtalálkozó”, szórványtalálkozók). 121 Az európai szabadelvű egyházak közül nálunk a legmagasabb az évi úrvacsorák száma, máshol 1-3 között változik. Vö. D. Steers (szerk.): European Perspectives on Communion. European Liberal Protestant Network, 2001. Hányszor vehet a lelkész úrvacsorát egy ünnepen? Egyszerű: annyiszor, ahány úrvacsorát oszt. Avagy nem kíván mindenkivel asztalközösséget vál­lalni? Ugyanez áll a hívekre is: a lehetőséget nyitva kell tartani, hogy valaki az ünnep soron következő napjain ismételten úrvacsorát vegyen, ha erre van lelki igénye. „Rotációs" úrvacsora. Az úrvacsora tömegmozgató erejét jelzi, hogy nagy ünnepeken telve vagy túlcsordulva vannak templomaink. Az istentisz­telet hosszának ésszerű kereteken belül tartása hozta magával, hogy a sza­kaszokban kiállók köre egyre terjengősebb lett. Ez jogosan váltott ki panaszt azokból, akik már évek óta nem jutottak az úrasztala közelébe, és mondjuk a bejárati lépcsőn részesültek a szent jegyekben. A megoldásnak a „rotációs” gyakorlat tűnt: az emberek hosszú kígyózó sorban körkörösen haladva ma­guk közelítik meg az úrasztalát. A gyakorlat azonban egyre több emberben ébresztette a futószalag-képzetet és az intimitás hiányának érzetét. A meg­oldás kulcsszavai: a gyülekezetek megosztása, több istentisztelet, nagyobb templom. Legalábbis ezen a vonalon haladva oldotta meg a kérdés önma­gát, és tértek vissza lehetőség nyíltával mind Marosvásárhelyen, mind Sepsi­­szentgyörgyön a hagyományos gyakorlathoz. Rossz szokások. Néhány kimondottan rossz szokást lehet tapasztalni az úrvacsorái gyakorlatunkkal kapcsolatban. Ezek közül íme néhány: A legrosszabb helyezést adjuk az úrasztala mellé helyezett nyílt per­sely (tálca) szokásának. Csak akkor javasolt, ha célunk a templom kiürítése. Egy másik, hogy helyenként az asszonyokat engedik előre, akik a részesedés után azonnal elhagyják a templomot, hogy előkészítsék az ebédet! Kevésbé súlyos, de az asztalközösség egységét jelképileg zavarja az a szokás, amely-97 A a i g » s y t z a ö t a k r a z o t l r ékül n ö r a t z V t i ö a a z g r

Next

/
Thumbnails
Contents