Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében

zetek, csak állami és magániskolák.19

Ez utóbbiaknak két fajtáját ismerték: a románok és az idegenek számára létesülteket. A vagyonos családok gyermekeiket gyakran a nem-román tannyelvű magániskolába járatták, mert itt színvonalasabb képzésben-nevelésben részesülhettek. Utóbb ezekben is előírták a román nyelv, a történelem és a földrajz román tanítását. Most a szellemi egységesítés leple alatt a régi román rendszert kiterjesztették az új tartományokra is. Nem vették figyelembe, hogy Erdélyben ezeréves hagyománya van a felekezeti oktatásnak, az 1870-es évekig ott csak egyházi tanintézetek működtek, még a románok is ilyeneket létesítettek. Mindezeket egy kolozsvári román líceumi tanár elfogult cikkére válaszolva állapította meg Gál. Rámutatott, hogy nincsen „osztrák-magyar” iskola, a két nép századokon át küzdött egymással. A felekezeti iskola nemcsak ismereteket közöl, hanem személyiséget is alakít. „Ez a felekezeti iskola Erdély földjéből nőtt ki, az termelte, fejlesztette glóriás múltja ragyogó magasságáig. Ezt örököltük őseinktől drága kincs gyanánt; védeni, óvni és tovább fejleszteni nemzeti kötelességünk. És ebben megerősít minket a nyugat gondolkodása.”20

19 A régi királyság magánoktatásügye. Kisebbségi Iskolaügy 1930. 5. sz. 65-96. Vö. még: Az elszakított magyarság közoktatásügye. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Kornis Gyula. Budapest 1927.42-50.

20 A felekezeti középiskola ellen. Ellenzék 1925. nov. 11.

21 A törvény lelke. Ellenzék 1925. dec.

12.;

Vö. még Fritz

László:

Az erdélyi magyarság iskola - ügyének tíz éve. I. h.73-84.; Mikó Imre: I. m. 49-53.; Barabás Endre: A magyar iskolaügy helyzete Romániában 1918-1940-1941. Kecskemét 1944. 17-18.

22 Jogaink teljességéhez ragaszkodunk. Ellenzék 1925. dec.

5.

Megindult a küzdelem a törvénytervezet ellen - vagy legalább annak módosításáért. Május 6-án a három egyházfő (gróf Mailáth Gusztáv Károly katolikus, Nagy Károly református, Ferencz

József

unitárius püspökök) és a főgondnokok aláírásával a Nemzetek Szövetségénél tettek panaszt Géniben. Május 14-én mindhárom egyház közgyűlést tartott, amelyen helyeslőleg elfogadták a panasz szövegét. Szeptemberben még egy pótbeadványt is Genfibe küldtek. Erre a román kormány visszavonta a törvényjavaslatot, tárgyalt az egyházakkal, s november 6-án egy 19 pontból álló egyezség született a törvény szövegéről. Az egyezséget - magyarázó okirattal kísérve - a románok felküldték Genfibe, ahol a konfliktust ezzel megoldottnak nyilvánították. A törvényt mégis jóformán változtatás nélkül szavazták meg és hirdették ki december 22-én.21

Hiába írta az országos terjesztésű Ellenzék című napilapban közölt cikke élére Gál: Jogaink teljességéhez ragaszkodunk.22

Megállapította: „iskolai jogaink teljessége pedig ez: iskolatartás joga korlátozás nélkül az egész vonalon és az iskolák vezetése, kormányzása az állam felügyeleti jogának (in supremae inspectionis) épségben tartásával”. így volt ez az 1883- as magyar törvényben, de tovább fenntartani nem lehetett. Ezzel az iskolák minden költsége teljesen az egyházak nyakába szakadt, ugyanakkor beleszó-225

A e i m

r d u

kdén é é n k

t l

t á

y » 5

V i t s i á á I m s

g á a - á g g v

n h y é

a á a

d k

b r e

o l t r i m

ü ú s

e k

k r

k o G é

ö l á b z á l e t k n

i K

e l e

m e n