Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
226 G G a y a Ö l r g y lásuk az iskola vezetésébe minimálissá vált. A tanintézeteket újra kellett engedélyeztetni, s csak több feltétel teljesítése esetén kapták meg a minisztériumtól a nyilvánossági jogot.23 A tanároknak külön meg kellett szerezniük a működési engedélyt. Ok nem érettségiztethettek, más iskolai vizsgán is miniszteri megbízott elnökölt. Oklevelet nem adhattak ki, csak bizonyítványt. 23 A nyilvánossági jog megadásához hat alapvető követelményt kellett a tanintézetnek teljesítenie: 1. önálló, jól felszerelt iskolaépület, 2. működési engedéllyel rendelkező, megfelelő képesítésű tanárok, 3. biztosított tanári fizetések, 4. tandíj kizártsága, 5. az állami tanterv alkalmazása, 6. államilag jóváhagyott tankönyvek, felszerelések használata. 24 A magyar iskolákért. Ellenzék 1927. aug. 7. 25 Kristóf György: Kisebbségi tanáregyesület. Ellenzék 1927. aug. 21. 1926 márciusától 1927 novemberéig a liberálisok ellenzékbe szorultak s így kis szünet állt be az iskolai élet átszervezése terén. A kisebbségi tanárok pedig egy kissé fellélegezhettek, rendezhették soraikat az új tanügyi helyzetben. A református tanárok javaslatot tettek egy magyar tanáregyesület létrehozására. A javaslathoz helyeslőleg szólt hozzá Gál Kelemen. „Az erdélyi magyar iskola ezer sebből vérzik” - indítja cikkét.24 A romániai rendszerben nem voltak sem tantestületi, sem didaktikai és nevelési értekezletek. Márpedig a tanároknak valahol meg kellett volna beszélniük a felmerülő kérdéseket. Erre jó lett volna a régi Középiskolai Tanáregyesület feltámasztása helyi keretek közt. Itt például vitára bocsáthatták volna, helyes-e az egyházi főhatóságok döntése, amely szerint a három lehetséges középiskolai profilból a magyarok mindenütt a „modern tagozat”-ot választották. Vagy hogy a tanterv kötelező román nemzeti tárgyaival szemben a magyarok csak egyetlen nemzeti tárgyat taníthatnak, a magyar nyelvet és irodalmat - de az sem érettségi tantárgy. A cikkre Kristóf György, a kolozsvári román egyetem egyetlen magyar tanára reagált25 , s azt ajánlotta, hogy a kisebbségi tanáregylet a román tanáregylet tagozataként alakuljon meg. így inkább volna súlya szavuknak. Gál ezzel nem értett egyet, mert túl sok olyan feladat lett volna, amelyeket a román tanárok nem értenek, az általuk biztosított keretben nem lehetne tárgyalni. Felvetette például a felekezeti tanároknak az államiakhoz képest csekély fizetését; hogy egyes tárgyakból nem lehetett magyar diplomás tanárt találni. Hiányoztak a magyar tankönyvek. A szülők a sok bukás miatt egyre kedvezőtlenebbül ítélték meg a magyar iskolákat. A tanár s főleg az igazgató teljesen magára volt utalva:„Az igazgató eddig úgy tudta, hogy utasításokért a fenntartóhoz kell fordulnia, s mástól el sem fogadhat rendeleteket. Most a rendeletek a főhatóság kikerülésével közvetlenül jönnek a vezérigazgatóságtól. Jönnek néha-néha az egyházi főhatóságtól is. Melyiknek engedelmeskedjék? Ha az egyházának nem engedelmeskedik, nincs nagy baj, s ha van is, valahogyan el lehet intézni, a dolgot ki lehet magyarázni. Ha az államnak nem engedelmeskedik, megvan a baj, talán jóvátehetetlen: az iskola a bezárás ve-
