Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
224 G G « y a ö l r g y mentek. Gál Kelement személyesen is érintette ez a nagy bukási arány, hiszen iskolája is a gyengén szereplők közé került. Cikkek egész sorában mutatott rá a törvény hibáira, s kerteste a megoldást. Elégtétellel állapította meg a magyar egyházi elöljárók nyilatkozatai nyomán, hogy helyesen látják: a kudarcot nem lehet sem a magyar tanárság, sem a diákság nyakába varrni, a kudarc mögött politikai célzatosság rejlik, nem lett volna szabad a középiskola tervezett megreformálása előtt a záró mozzanatot, az érettségit átszervezni, megszigorítani.16 Többször rámutatott, hogy a vizsgának nem a mennyiségi tudást, hanem a szellemi érettséget kell ellenőriznie. Javasolta, hogy a francia helyett egy választható idegen nyelvre kelljen ne románból, hanem magyarból fordítani, az anyanyelv és a filozófia is szerepeljen a tárgyak között. A vizsgabizottságokba a felekezeti tanintézetek képviselőjét is vegyék be. Meglepő, hogy erről a sokat kárhoztatott törvényről jót is mondott Gál: a régi magyar törvénnyel szemben előnyére válik, hogy a természettudományok szélesebb körét öleli fel. Más cikkben arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztriában is megreformálták az érettségit, s ott milyen felháborodást keltett a 35%-os bukási arány. Az ottani tanulságokat itt is figyelembe lehetne venni - mondta.17 Két véleményt szembesített a romániai törvénnyel kapcsolatban. Dima kolozsvári professzor szerint a szintet kell emelni, Antonescu bu karesti minisztériumi tanácsos úgy vélte, hogy „a román nemzeti kultúrában való előkészület ellenőrzése a kisebbségeknél" a fő cél. Gál megállapítja: a nyíltan bevallott cél a Dimáé, a rejtett az Antonescué.18 16 Elégtétel a magyar tanárságnak és ifjúságnak. Keleti Újság 1925. júl. 12.; Hogyan kellene az érettségi vizsgát helyesen megszervezni? Keleti Újság 1925. júl. 19. 17 Érettségi vizsga Ausztriában. Keleti Újság 1925. júl. 30. 18 Anghelescu miniszter vetése. I. h. A törvény hatása előrelátható volt: az elbukott magyar fiatalok tucatjai választották az expatriálást, s szereztek Magyarországon érettségi diplomát, de azt már csak ott hasznosíthatták. Mások meg lemondtak a vizsga letételéről, s így nem mehettek egyetemre. Úgyhogy az 1930-as évekre jelentősen csökkent a romániai magyar értelmiség száma. A másik 1925-ös törvény elfogadtatása némi akadályokba ütközött. Ez a törvény adta meg ugyanis a kegyelemdöfést a magyar felekezeti oktatásnak. Április végén vált ismertté a magánoktatásról szóló törvénytervezet. A magyar felekezetek addig azt remélték, hogy lesz egy külön törvény a felekezeti oktatás rendezésére. Most egyszerre azt kellett látniuk, hogy valamennyi tanintézetük magánintézetté nyilvánult. Mint Gál Kelemen mellett többen is rámutattak, a román ókirályságban nem voltak egyházi taninté-
