Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
220 G G a y a ö l r g y volna tanárokat a magyar középiskolák részére. Közel 200 hallgató iratkozott be. 1921 őszén azonban a román hatóságok az intézetet feloszlatták.7 A felekezeti iskolák középiskolai tanárainak 1920. december 30-át tűzték ki az eskü letételére. Az ezt megtagadók elvesztették volna jogukat a tanításhoz. Az egyházak hosszas tanácskozás után hozzájárultak, hogy tanáraik február elején letegyék az esküt, ugyanakkor jegyzőkönyvbe vétették, hogy erre csak a kényszer hatása alatt kerül sor. Az előző évben kiadott bizonyítványokat államilag érvénytelennek nyilvánították, mert a vizsgákon nem volt jelen a kormány megbízottja. így a felekezeti iskolák kénytelenek a vizsgadolgozatokat beküldeni a tanügyi főigazgatóhoz, majd annak jóváhagyásával kiadni a kétnyelvű új bizonyítványokat, melyeket a román főigazgató is láttamoz. Ebben a tanévben utalják ki utoljára a magyar államtól szerződéssel biztosított államsegélyt. Mind a módosított népoktatási, mind pedig az 1883-as középiskolai törvény lehetővé tette, hogy a községi, városi vagy egyházi iskolák államsegélyért folyamodjanak, ennek egyik feltétele volt az állami tanterv elfogadása. Az államsegély tette lehetővé a 19. század végén és a 20. század elején az iskolák pompás új épületeinek a felhúzását is. Eleinte úgy tűnt, a román állam átvállalja az államsegély fizetését, de azután az államkassza hiányára hivatkozva ezt megtagadták, s ezzel az egyházakat igen nehéz helyzetbe hozták. Annál is inkább, mert korábban már a földreformmal anyagi javaik nagy részétől is megfosztották őket. 7 Vö. Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatúi. Kolozsvár 2001. 85-92. Az 1921/22-es tanév újdonsága volt, hogy a magyar felekezetek közös tantervet dolgoztak ki, melyet az alsó öt gimnáziumi osztályban vezettek be. Miután az előző évben a kormány megengedte a leányok felvételét is, most előírták, hogy ez csak a felekezethez tartozó leányokra vonatkozik, s a szünetben külön teremben kell tartózkodniuk. A tanév közepén kezdődött az Anghelescu-korszak, amely több iskola nyilvánossági jogának felfüggesztését eredményezte, májusban közölték, hogy román nyelvből is kell érettségizni, megvonták a felekezeti tanárok vasúti kedvezményeit. A következő tanév is még csak előrevetítette a nagy változásokat. 1922/23-tól az iskolai értesítő, az anyakönyvek, a bizonyítványok csak románul voltak vezethetők, de megengedték, hogy párhuzamosan adják a magyar fordítást is. Akkoriban ez óriási gondot jelentett, mert alig lehetett olyan embert találni, aki a sok hivatalos aktát átültesse román nyelvre. A felekezetek közös tantervének bevezetése tovább folyt, most már a VI. osztályba is. A lányok ezután csak magántanulók lehettek a fiúiskolában. Év elején még bármely vallású tanulót felvehettek, de utána rendelet érkezett, hogy csak a felekezethez tartozókat szabad beíratni, s a tanárok is a felekezet tagjai kell hogy legyenek. Az iskolák
