Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
221 homlokzatára román feliratot és címert kellett kifüggeszteni, a tantermekben az uralkodó képét kellett elhelyezni. Tavasztól a francia nyelvet V-VIII. osztályban kötelező volt tanítani. Bármely külföldön nyomtatott tankönyv, térkép használata tilalom alá esett. A tanév végén pedig előírták, hogy a IV. osztályt végzetteknek abszolváló vizsgát kell tenniük az állam által kiküldött (egyetemi tanár fokozatú) elnök vezette bizottság előtt. Ráadásul e vizsga tárgyai közt a magyar nyelv nem szerepelhetett. Az már csak apróság, hogy a román állami rendtartást is be kellett vezetni, amely megtiltotta a felső osztályosoknak is a dohányzást. Májusban a román nemzeti ünnepet a magyar iskolákban is meg kellett ülni. 1923/24 a nagy átállás éve volt. A közoktatásügyi miniszter két rendeletet adott ki ősszel (100088., illetve 100090. számmal). Az egyik az elemi iskolákra, a másik a középiskolákra vonatkozott. Mindkettőt külön cikkben is megvilágította Gál Kelemen.8 Az elemiben leginkább a román nyelv kötelező bevezetését tartotta vitathatónak (I. osztálytól), de a más felekezetűek kitiltását és a tanítók román nyelvvizsgáját is sérelmezte. Rámutatott, hogy amikor a magyar törvénykezés 1879-ben előírta a magyar nyelv kötelező tanítását a román iskolákban, a román püspökök és képviselők mennyire tiltakoztak a magyar parlamentben. Majd egy másik cikkben az 1907-es Apponyi-féle törvény vitáját ismertette, s úgy találta, hogy a román miniszteri rendeletet a bosszú szülte. A középiskolai rendeletet három folytatásban elemezte s vetette össze az 1883/XXX. magyar törvénycikkel, s ennek parlamenti vitájára is kitért. Legfájdalmasabbnak azt tartotta, hogy az egyházak autonómiáját csorbítja, a felekezeti középiskolákat is egyenesen a tanfelügyelőség alá rendeli. Más felekezetűek felvételét tiltja. Megszünteti a koedukációt. így a magyar lányok egész Erdélyben csak a két magyar leány-középiskolába járhatnak. Nemcsak a román, hanem egyes tárgyak román nyelvű tanítását is előírja. Attól félt, hogy ez a rendelet a felekezeti oktatás elsorvasztásához fog vezetni. Az év eseményeiről beszámolva leszögezte: ez„az iskolai év teljesen megváltoztatta a régi iskola belső képét és életét”9 . Át kellett venni a román állami tantervet. A román nyelv mellett Románia történelmét, földrajzát és alkotmánytanát is románul kellett tanítani. A diákoknak a román rendtartás szerint egyensapkát, karszámot és diákigazolványt kellett hordaniuk, s tilos volt bálba, moziba, színházba járniuk. A tanév nem két félévre, hanem évharmadokra oszlott, a legtöbb tárgyból évharmadi dolgozatot kellett íratni. Minősítés helyett ettől kezdve „érdemjeggyel" osztályoztak, 1-től 10-ig (a 10-es a legjobb jegy). Bevezették a tanári osztályozókönyv 8 Az elemi iskolai rendelet román főpapok és államférfiak megvilágításában. Magyar Kisebbség III. évf. (1924) 2-17,48-59.; A középiskolai rendelet. Uo. III. évf. (1924) 168-171, 211-218, 241-246. 9 Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. I. h., i. é. 257. A e i m r d u kdén é é n k t l t á y • 5 V i t 5 i á á I m s g á a - á g g v n h y é a á a d k b r e o l t r i m ü ú s e k k r k o G é ö l á b z á l e t k n i K e l m n
