Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
Gaal G yörgy A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében Az első világháború végén létrejött Nagy-Románia a Magyarországtól elcsatolt Erdély és Partium 26 vármegyéjén kívül magába olvasztotta Besszarábiát és Bukovina nagy részét is. így lakossága a korábbi 8 millióhoz képest megkétszereződött. A korábbi egynemzetiségű ország soknemzetiségűvé vált. A Magyarországtól Romániába szakadt 5 265 000 lakosból körülbelül 1 700 000 magát magyarnak vallotta. Ezek sorsáról is megnyugtató szándékkal intézkedett az 1918. december 1-jei gyulafehérvári egyesülési határozatok III. pontja valamint az 1919. december 9-i párizsi Kisebbségi szerződés.1 Ez utóbbinak a 9. és 10. cikkelye az anyanyelvi oktatásra is vonatkozik. Az 1923-ban elfogadott új román alkotmány azonban nem cikkelyezte be a kisebbségek jogállására vonatkozó pontokat. Az egymást sűrűn váltogató kormányok - francia példát szem előtt tartva - az ország mielőbbi egységesítésére törekedtek, a kisebbségekkel szemben pedig a beolvasztás, az asszimiláció gyakorlatát próbálták érvényesíteni. 1 Szövegüket közli Miké Imre Huszonkét év című kötete (Budapest 1941) a mellékletek közt. A tanügy terén 1923-ig csak általános, a főhatalom változásához kötődő intézkedéseket hoztak, közülük a legátfogóbb az állami iskolák tannyelvének megváltoztatása volt. Még a korábban egyházi, de a magyar államnak - az épület tulajdonjoga fenntartásával - átadott iskolákat is máról holnapra románná tették. Máshelyt épp a felekezeti iskola épületét foglalták el. Ugyanakkor viszont egy ideig megengedték, hogy a felekezetek új iskolákat létesítsenek, gyakran éppen amiatt, hogy a „román államivá” lett iskola tannyelve megváltozott. Lényeges módosulást az iskolapolitikában Constan tin Anghelescu (1869-1948) liberális politikus tanügyminisztersége hozott. A Párizsban tanult bukaresti sebészprofesszor négyszer is betöltötte
