Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
ezt a tisztséget (1918-1919, 1922-1926, 1927-1928, 1933-1934), majd pár hónapig miniszterelnök (1933-1934) volt. A román oktatásügyet a 19. század végén Spirit Haret (1851-1912) miniszter szervezte meg, tette európai színvonalúvá. Az ő veje, Anghelescu viszont a megnagyobbodott ország tanügyének az átszervezésére vállalkozott. Rendeletéiben, törvénytervezeteiben azonban mindig túlzottan az egységesítésre, a kisebbségek beolvasztására törekedett, s ezzel a magyarság számára az egyik legrettegettebb román politikussá vált. Az egységesítés, a kisebbségi tanintézetek „megrendszabályozása” eleinte miniszteri rendeletekkel, gyakran csak államtitkári, vezérfelügyelői utasításokkal történt — rendszerint a fenntartó egyház teljes megkerülésével. Ezek be nem tartása maga után vonhatta az iskola nyilvánossági jogának a megvonását vagy egyenesen a bezáratást. 1924-től kezdve aztán négy olyan Anghelescu-féle törvény jelent meg, mely az egész román oktatásügyet érintette, s a magyar iskolákat létükben fenyegette. Ezeket Anghelescu második és harmadik minisztersége idején sikerült a liberálisoknak a parlamentben is elfogadtatni, s hónapokon át politikai vita kereszttüzébe kerültek. Az erdélyi magyarság vezető politikusai, parlamenti képviselői is részt vettek e törvények vitájában, tőlük telhetőén felléptek sérelmes cikkelyeik enyhítéséért. Az iskolaügy teljes alakulását azonban csak az tudta követni, akinek ez munkaköréhez tartozott: az egyházak felelős tanácsosai és az iskolaigazgatók. Három személyiség munkássága különösen kiemelkedő e téren. Balázs András gyulafehérvári kanonok, a Római Katolikus Státus iskolaügyekért felelős előadója cikkeket írt és adattárat2 állított össze e témakörből. Barabás Endre dévai tanítóképző intézeti igazgatót ugyan 1919 őszén a román hatóságok kiutasítják Erdélyből, de Budapesten minisztériumi megbízásból figyelemmel követi az erdélyi fejleményeket, s a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle, a Kisebbségi Körlevél, továbbá Kornis Gyula összefoglaló kötete részére tanulmányokban összegezi a fejleményeket.3 Az 1931-ig terjedő időszakban azonban a témakör legjobb ismerője és ismertetője a kolozsvári Gál Kelemen.4 Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez 1919-1929. Közli dr. Balázs András. Cluj-Kolozsvár, 1929. Barabás Endre: A romániai állami elemi oktatás. In: Az elszakított magyarság közoktatásügye. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Kornis Gyula. Budapest 1927.13-50.; Uő: A romániai magyarnyelvű oktatásügy első tíz éve 1918-1928. Lugos 1929.; Uő: A magyar iskolaügy helyzete Romániában 1918-1940-1941. Kecskemét 1944. Hármuk tanulmányain kívül a téma újabb feldolgozását adja Balogh Júlia: Az erdélyi hatalomváltás és a magyar közoktatás 1918-1928 című kötete (Budapest 1996). Gál Kelemen (1869-1945) székely unitárius családból származott, felekezete kolozsvári kollégiumában végzett, majd az ottani egyetemen szerzett német-magyar-latin szakos diplomát, 1894-ben pedig filozófia-pe218
