Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Molnár B. Lehel: Erdő János egyházunk és népünk szolgálatában
Erdő János nagyon fontosnak tartotta, hogy képezze magát, és tudatosan készült arra is, hogy valamikor teológiai vagy középiskolai tanár legyen. Ennek első lépéseként 1941 nyarán egyháztörténetből és jogból teológiai magántanári vizsgát tett.32 Időközben beiratkozott a Szegedről „visszatért” Ferenc József Tudományegyetem történelem-angol szakára, és 1945. februárjában azzal a kéréssel fordult az EKT-hoz, hogy az egyetemen megszerzendő tanári okleveléhez szükséges kérése mellé egy pártoló iratot állítson ki, amelyben az is szerepeljen, hogy a középiskolai tanári utánpótlás egyházi és egyben erdélyi magyar érdek is.33 A tanári oklevél mellett még abban az évben Szervét Mihályról írott bölcsészdoktori disszertációját is megvédte. így Erdő János készen állt arra, hogy az egyház bármilyen megbízatásának maximálisan megfeleljen. A 40-es évek elején még a Szolnok-dobokai egyházkor espereshelyettese, később a kolozs-dobokai egyházkor esperese is volt. 32 Erdő Jánossal egyidőben Ekárt Andor is egyháztörténetből valamint jogból, Kővári Jakab pedig Ószövetségből tett teológiai magántanári vizsgát. Lásd A Magyarországi Unitárius Egyház püspök-beiktatással egybekötött egyházi Főtanácsnak Kolozsváron 1941. évi november hó 16-17. napján tartott évi rendes üléseiről felvett jegyzőkönyve. Szerkesztette: dr. Kiss Elek. Kolozsvár, 1941.14. jk. sz. 60. 33 EUEGyLt, 1353/1925 jelzet, 132. sorszám, 93/1945 EKT iktatószám. 34 EUEGyLt, Ta. E. jelzet, 202., 212. sorszám, 535/1945, 1645/1946 EKT iktatószámok. 35 Erdő János a saját kinevezésével kapcsolatosan arra kérte az EKT-t, hogy vegyék figyelembe Abrudbányai János óhaját, miszerint állásának további fenntartását és betöltésének elhalasztását kéri. Az EKT nem adott helyet Erdő kérésének. Lásd: EUEGyLt, Ta. E.jelzet, 235. sorszám, 1110/1947 EKT iktatószám. A II. világháborút lezáró békeszerződést követően az Unitárius Teológiai Akadémia rendszeres teológiai tanszékének tanára, dr. Abrudbányai (Fikker) János kénytelen volt Magyarországra távozni, és Kocsordon teljesített lelkészi szolgálatot. Az akkori dékán, dr. Kovács Lajos a Teológiai Akadémia 1945. július 10-én tartott igazgatósági gyűlésén azt javasolta, hogy mivel Abrudbányai visszatérésére valószínűleg nem kerül sor, ezért a rendelkezésre álló teológiai magántanárok (Ekárt Andor, Erdő János, Kővári Jakab) egyikét kérje fel a tanszék ideiglenes betöltésére. A dékán javaslatát az igazgatóság megtárgyalta, és azzal a felterjesztéssel fordult az EKT-hoz, hogy dr. Erdő Jánost helyettes tanári minőségben az 1945/46-os iskolai évre kérje fel és bízza meg a rendszeres teológia diszciplína tanításával. Kérésüket a következő évben is megismételték azzal, hogy az állás rendes betöltéséig hosszabbítsák meg Erdő megbízatását.34 Eszerint az EKT felkérése alapján Erdő János vallástanári teendői mellett helyettes teológiai tanárként is dolgozott 1945 júliusától 1947 augusztusáig, amikor végleg vele töltötték be a rendszeres teológiai tanszéket.35 Ez idő alatt a kolozsvári Állami Leánygimnáziumban is tovább tanított ugyan, de a román Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium 1947. évi rendelete értelmében az elméleti középiskolák új tí-18 M B o l L n e à h r e l
