Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Rezi Elek: Az unitárius rendszeres teológia irodalma
a zajtalan, csendes reformációt, amelyen a lelkek a letűnt században keresztül mentek, senki inkább nem üdvözölheti jobban, mint mi unitáriusok."26 26 Ferencz József: A XX-ik század küszöbén. Unitárius Közlöny XVI. évf. 1901.1. szám. 2. p. 27 Vallás és Szabadság. Fordították az unitárius lelkészek és tanárok. Kolozsvárt, 1904. VI-VII. 28 Ferencz József püspök jelentése a Főtanácson. KerMag XXXVII (1902) 277. 29 A szerkesztő Borbély István szerint,,, Az UNITÁRIUS KÖNYVTÁR célja az unitárius egyház szervezetének, történetének, nevezetesebb tagjainak, valamint az unitárius eszméknek és irodalomnak s ezekkel kapcsolatban az unitárius életfelfogásnak rövid, könnyen megérthető, világos ismeretét nyújtani”. A szabadelvű kereszténység eszmevilágának fordítások általi megismertetésére és értékesítésére szolgáló törekvés a 20. század első évtizedében is folytatódott. Ennek előzményéhez tartozik, hogy az unitárius és más szabadelvű vallásos gondolkodók egy Nemzetközi Tanácsot alapítottak azzal a céllal, hogy kongresszusokat tartva, tanulmányaikkal, felolvasásaikkal hozzájáruljanak a szabadelvű vallásos eszmék terjesztéséhez. A célt így határozták meg: „Érintkezésbe jönni azokkal, akik minden országban arra törekednek, hogy a tiszta vallást a teljes szabadsággal egyesítsék, és a testvériséget, az együttműködést egymás között növeljék.’’27 A fordítások kivitelezésének lelkes támogatója Ferencz József püspök volt, aki az 1902-ben tartott főtanácsi ülésen elhangzott püspöki jelentésében így számol be: „Múlt évi jelentésemben megemlékeztem az unitáriusok és más szabadelvű vallásos gondolkodók Nemzetközi Tanácsának Londonban tartott gyűléséről, jelezve azt a szándékomat, hogy munkás leszek abban, hogy azon a gyűlésen tartott felolvasásokat, ha csak lehet, lefordítva kiadjuk.”28 A törekvést siker koronázta, és három kötetet jelentettek meg: I. kötet (1902) Szabadelvű vallásos gondolkodás a 20. század kezdetén címen, 18 értekezést tartalmaz. II. kötet (1904) Vallás és Szabadság címen, 16 értekezést tartalmaz. III. kötet (1907) Vallás, hit, szabadság címen, 22 értekezést tartalmaz. A Trianon előtti és utáni lelki letargia elviselésének és a szellemi ébredésnek történelmi jelentőségű kezdeményezése volt az Unitárius Irodalmi Társaság életre hívása. A társaság megalakításának szükségességét már 1918. június 18-án javasolta Bárka József köröndi lelkész. Tényleges megalakulására az 1920. augusztus 29-30-án tartott főtanácsi ülést megelőző napon került sor. Ekkor fogadták el a társaság alapszabály-tervezetét. A társaság a „lendületes” vidéki felolvasások, a szépirodalmi és tudományos munkák megjelentetése mellett feladatának tekintette az unitárius teológiai irodalom gyarapítását is. A társaság 1925-ben útjára indította az Unitárius Könyvtár sorozatot29 , amely szerény terjedelmű munkákkal, de annál hasznosabb tar-160
