Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Rezi Elek: Az unitárius rendszeres teológia irodalma

gedhető, mert amellett, hogy az unitárius vallás Erdélyben be

158

R E

e l

z e

i k

eme figyelemreméltó megjegyzéssel, hogy, hogy a mű kinyomtatása annál inkább megen

van véve, a rajta átvonuló szerénységért vallást tárgyazó más munkáknak is mintául szolgálhat.”18

18 Ferencz

József:

lm. 82-83. Az érdeklődők figyelmébe ajánlom Ágh István püspök és Kovácsi Antal beszélgetését II. Ferenc József császárral. Lásd: Várady Károly (közlő): Egy múlt századbeli történeti adat. KerMagv IV(1868). 228-235.

19 The

Manuscripts of the Unitarian College of Cluj/Kolozsvár

in

the Library of the Academy in Cluj-Napoca. I.CATALOGUE. Compiled by Elemér

Lakó. Center

for Free Religion, Chico. Európa Alapítvány Illyés Alapítvány. Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Tagozata. Szeged, 1997. Ugyancsak elkészült ennek a munkának a

II.

kötete, INDICES

néven,

amely a szerzők szerinti névmutatót tartalmazza. Szeged, 1997.; Kanyaró Ferenc: Unitárius kéziratok a múzeumban. KerMagv XXXIX

(1904

) 229.

20 Erdő János: Unitárius Hittan. Egyetemi jegyzet. Kézirat. Rezi Elek tulajdonában.

21 Bartha

Tibor

(szerk.).: A Heidelbergi Káté története Magyarországon. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya. Studia

et

Acta

Ecclesiastica

sorozat I. szám. Bp., 1965. Innen: Kathona Géza: A Heidelbergi Káté deformálódása az antitrinitárizmussal vívott harcokban (Catechismus Ecclesiarum Dei). 93-129.

22 Dávid Ferenc 1579-1979. Kiadja az Unitárius Egyház. Kolozsvár-Napoca, 1979.

Innen: Gellérd Imre: Dávid Ferenc szellemi hagyatéka. 59-67.

Az unitárius teológusok természetesen sok teológiai munkát hagytak hátra kéziratban, ami azt bizonyítja, hogy rendelkeztünk felkészült teológusokkal - csupán a mostoha körülmények nem tették lehetővé munkáiknak a publikálását.19

A belső körülmény az unitarizmus sajátos belső természetéből következik. Erre nézve néhány érvet hozhatunk fel:

Dávid Ferenc a korabeli reformátorokkal ellentétben nem hagyott hátra kidolgozott és részletes, rendszerbe foglalt hittani munkát, sőt mai ismereteink szerint még kátét sem (bár erre történtek utalások20

,

de nem bizonyított; vannak, akik valószínűen a Heidelbergi Káté átdolgozására gondolnak).21

Ennek magyarázata az, hogy egy rendszeres hittani munka kidolgozására nem volt ideje, 1565-től 1571-ig (ameddig János Zsigmond

élt)

az alkotás, a formálódás éveiben állandóan védekeznie kellett a támadások ellen. 1571 után pedig a külső körülmény nehezedő nyomása nem tette lehetővé. Tény viszont, hogy Dávid Ferenc szellemi öröksége igen gazdag22

,

annak ellenére, hogy ellenfelei igyekeztek „eltüntetni” munkáit.

Az unitarizmus szabadelvűsége dogmatizmus-ellenes állásfoglalást és szubjektivizmust váltott ki. A szabadelvűség gondolatában nem tartották szükségesnek olyan hittani munkák írását, amelyek akadályozták volna a hitelvek további fejlődését, egyszerűbben fogalmazva nem akarták statikussá tenni az unitárius hit- és eszmerendszert.

A 19. század liberalizmusának kezdetben negatív hatása volt hitéletünkre. A kor gyermekei úgy vélték, hogy a hitelvi rendszeralkotás, a megállapított, rögzített teológiai alapelvek veszélyeztetik a hitszabadságot, és lelki-