Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Rezi Elek: Az unitárius rendszeres teológia irodalma
is motiválták.9 Az 57 tagú országgyűlési bizottság10 1638. július 1-je és 7-e között végezte munkálatait Désen (a gyűlés hivatalos irataiban a conventus elnevezést használta). A bizottság feladata a szombatosok ügyének tárgyalása, sőt „végítélet meghozatala”, és annak az ellentétnek a kivizsgálása volt, amely Ráv Mátyás kolozsvári unitárius szász prédikátor és Beke Dániel unitárius püspök között volt, mert Ráv Mátyás a püspökválasztásban való alulmaradása után vádat emelt az unitárius egyház ellen az innováció ürügyén. A különböző vallási kérdések egyszerre történő tárgyalása zavart keltett a bizottság tagjai között is, de világos, hogy a fejedelmi nyomás és akarat érvényesült. 9 Gál Miklós: lm. 131.; Kemény János: Önéletírása. II. 46. ; Kádár Gyula: A romániai magyarság rövid története. II. Az 1541-1711 közötti korszak. Cathedra. Sepsiszentgyörgy, 1991. Innen: I. Rákóczi György. A birtokszerző fejedelem című fejezet. 22-23. 10 Gál Miklós 17 tagú bizottságról tesz említést, de valójában az egyezséget egy 57 tagú bizottság írta alá. Vö. Szilágyi Sándor: lm. 180-181. Gál Miklós írja értékelő tanulmányában: „így zavarták össze e két fél vallásos ügyét. Maga Rákóczi közvetlen a dési terminus előtt azt írja, hogy azokat az unitáriusokat, akik Jézust imádni nem akarták, csak arra a témára fogják most venni, mint a zsidózókat. Ilyen szándék mellett és ilyen összezavarással aztán maga a törvényszék sem volt tisztában akárhány esetben, hogy a vádlott tényleg zsidózó-e, vagy unitárius? Annyi bizonyos, hogy e két ügynek egy ítélő testület elé hozatala az unitáriusokra nézve baljóslatú volt. Az ügyben Rákóczi tervei voltak a mozgató erők. S talán nem is lehet kérdés tárgya, hogy vajon az igazság keresése helyes úton történt-e? A büntetésnek megvan- e a jogalapja és igazságosan méretett-e ki? Az a számtalanjogtalanság, amiket elszenvedni voltak kénytelenek ekkor az unitáriusok, mint a papságnak a püspökkel együtt lakhelyükről más városba rendelése, tetszés szerint összeállított, más vallású papok és világiak ítélőszéke elé állítása, csaknem egy százados vallásos könyveiknek kérdés alá vétele, elkobzása, megcsonkítása s elégetése, világosan arra mutat, hogy az eljárás a zsidók („zsidózók" V. szombatosok) kiirtása bevallott és elért célja mellett az unitáriusokra, szabadabb hittani elveikért és tanaikért, irányzott halálos csapás akart lenni. A Báthori Kristóf fejedelem alatti eretneküldözés és hit-irtás rémes tragédiáját most másodszor élték át az unitáriusok. Megmaradásukat csakis belső hiterejüknek köszönhették. Jogosan állíthatjuk, Rákóczit erre a lépésre nagy célja, a dinasztia alapítása indíthatta. Az ítéletek alapján családját gazdaggá és hatalmassá akarta tenni. Sikerült is. Uralkodása súlypontját erre és vallása érdekeinek a megerősítésére fektette. Az általános vallásszabadságért nem lelkesült. A vallásegyenlőség elvét csak elméletben ismerte el, de tettei annak ellentmondanak. A jezsuitákat Kolozsvárra nem bocsájtotta be, a r. katholikus papoknak is- 155 Arii z e e r n o o u d l d n s ó a izgi t e i m á r a a u
