Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gálfy Zoltán: Ras-Schamra titkaiból
ként hatott, hogy a legalsó rétegek egy a Kr. e. 7. vagy 6. évezredből való településről tanúskodnak. Szénizotópos vizsgálatok igazolták, hogy ez a réteg még az agyagművesség előtti korból való. Eszerint tehát az egyik legrégebbi feltárt emberi településről van szó. Az e fölött lévő réteg a 4. évezredből való, míg a harmadik réteg bronzkori települési kultúráról tanúskodik. A második réteg a Kr. e. 2100-1500-ból való. Természetesen a legfelsőbb réteg a leggazdagabb. Ez a település történetének utolsó idejéből, a Kr. e. 1500—1100 közötti évszázadokból való. Vagyis a héber honfoglalás paraleli történetének leleteiről van szó. A hettita királyok neveiből következtethetünk erre, köztük L Suppiluliuma (1375-1335) nevéről, aki I. és II. Nikmád kortársa volt. A ras-schamrai ásatások eredményeinek elemzésénél némi eltérés mutatkozik a német kutatók és a skandináv tudósok között. Az eredményeket elemzők között elsőbbséget kell adnunk az oslói Arvid S. Kapelrudnak, aki a Die Ras-Schamra Funde und das Alte Testament című művében (1967) nyújtja a kérdés elemzését. Szerinte a kutatott 25 hektáron kényelmes épületek, termek, fürdőszobák emlékeit tárták fel, ahol a civilizáció jeleként vízvezeték is létezett. Az ásatások a II. világháború alatt is folytatódhattak, mert ezt a területet közelebbről nem érintették a hadműveletek. így 1938 és 1952 között hét sírt tártak fel, ezekben 250 ékírásos tábla került napvilágra. Részben akkád és föníciai ugarit nyelven írott ékírásos szövegek, amelyeknek megfejtése már az első leletek feltárása után, 1930-ban megkezdődött, de igazi eredményeket csak a II. világháború után, 1950 és 1960 között ért el. A betűírásos ábécé Föníciából indult. Innen terjedt Görögország felé és így lett a ma is használt legelterjedtebb írásmód. A betűket ékírással jelölték. A teljes anyag feldolgozása, elemzése még folyamatban van. A szövegek feltárásához a francia E. Dhorme és a hallei német Hans Bauer járult hozzá. Főleg az ékírásos szövegek alapján felfejtett ugarit írás és nyelv megfejtése jelentett nehézségeket. Ennek alapjai Mezopotámiában fedezhetők fel. A puha agyagtáblákra vesszővel formálták a jeleket, majd ezt követően a táblákat kiégették — így maradhattak fenn. A feltárások rendjén nyert részletadatok egymást követően jelentek meg. Ezek között a leggazdagabb a francia René Dessaud közlése, amely németül is megjelent, a többiekről pedig a Párizsban 1971-ben megjelent Lés découvertes de Ras Schamra et L'Ancien Testament című közlemény ad számot. Az agyagtáblákat angol fordításban is kiadta J. W. Jack Edinbourgben. 103 R t a i s t - k S a c i h b a ó m l r a
