Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Gálfy Zoltán: Ras-Schamra titkaiból

ként hatott, hogy a legalsó rétegek egy a Kr. e. 7. vagy 6. évezredből való te­lepülésről tanúskodnak. Szénizotópos vizsgálatok igazolták, hogy ez a réteg még az agyagművesség előtti korból való. Eszerint tehát az egyik legrégebbi feltárt emberi településről van szó. Az e fölött lévő réteg a 4. évezredből való, míg a harmadik réteg bronzkori települési kultúráról tanúskodik. A második réteg a Kr. e. 2100-1500-ból való. Természetesen a legfelsőbb réteg a leggazdagabb. Ez a település történe­tének utolsó idejéből, a Kr. e. 1500—1100 közötti évszázadokból való. Vagyis a héber honfoglalás paraleli történetének leleteiről van szó. A hettita királyok neveiből következtethetünk erre, köztük L Suppiluliuma (1375-1335) ne­véről, aki I. és II. Nikmád kortársa volt. A ras-schamrai ásatások eredményeinek elemzésénél némi eltérés mu­tatkozik a német kutatók és a skandináv tudósok között. Az eredményeket elemzők között elsőbbséget kell adnunk az oslói Arvid S. Kapelrudnak, aki a Die Ras-Schamra Funde und das Alte Testament című művében (1967) nyújtja a kérdés elemzését. Szerinte a kutatott 25 hektáron kényelmes épü­letek, termek, fürdőszobák emlékeit tárták fel, ahol a civilizáció jeleként víz­vezeték is létezett. Az ásatások a II. világháború alatt is folytatódhattak, mert ezt a terü­letet közelebbről nem érintették a hadműveletek. így 1938 és 1952 között hét sírt tártak fel, ezekben 250 ékírásos tábla került napvilágra. Részben ak­­kád és föníciai ugarit nyelven írott ékírásos szövegek, amelyeknek megfejtése már az első leletek feltárása után, 1930-ban megkezdődött, de igazi eredmé­nyeket csak a II. világháború után, 1950 és 1960 között ért el. A betűírásos ábécé Föníciából indult. Innen terjedt Görögország felé és így lett a ma is használt legelterjedtebb írásmód. A betűket ékírással jelölték. A teljes anyag feldolgozása, elemzése még folyamatban van. A szövegek feltárásához a fran­cia E. Dhorme és a hallei német Hans Bauer járult hozzá. Főleg az ékírásos szövegek alapján felfejtett ugarit írás és nyelv megfejtése jelentett nehézsége­ket. Ennek alapjai Mezopotámiában fedezhetők fel. A puha agyagtáblákra vesszővel formálták a jeleket, majd ezt követően a táblákat kiégették — így maradhattak fenn. A feltárások rendjén nyert részletadatok egymást követően jelentek meg. Ezek között a leggazdagabb a francia René Dessaud közlése, amely németül is megjelent, a többiekről pedig a Párizsban 1971-ben megjelent Lés découvertes de Ras Schamra et L'Ancien Testament című közlemény ad számot. Az agyagtáblákat angol fordításban is kiadta J. W. Jack Edinbourg­­ben. 103 R t a i s t - k S a c i h b a ó m l r a

Next

/
Thumbnails
Contents