Ferencz József - Kelemen Albert et al.: Dersi János emléke. 1830-1890 (Kolozsvár, 1893)

kik évszázak vagy évezrek előtt már letűntek e föld színéről? Nem látjátok-e őket, a honalkotó hősöket, nagy királyokat, dicső hadvezére­ket, törvénythozó bölcseket, igazságos bírákat, korszakalkotó tudósokat, az ipar és művészet fejlesztésében kitűnt férfiakat és nőket, emberbará­tokat, a társadalom bármely rétegében hasznos szolgálatokat tett jele­seket megdicsőült arczczal, homlokukat az örökélet koronájával feléke­­sitve, itt közöttünk járni, mozogni, hatni és élni? Nem érzitek-e szívok dobogását? Nem gyönyörködtek-e fényes tekintetekben? Nem halljá­tok-e biztató, bátorító szavaikat: ne féljetek a sírtól; mert az nem nyeli el az életet; csak küzdjetek kitartással, munkáljatok közhaszonnal, te­gyetek jót, ha szükség, önmegadással is, s a halálnak nem lesz diadalma felettetek; betelik rajtatok is, mit a halhatatlanság legnagyobb hirde­tője, legerősebb bizonysága, az Ur Jézus megígért: „éti élek, ti is élteké' De mintha egy aggodalmat sejtető kérdést látnék ajkaitokon le­begni, hogy a történelem eme nagy alakjai közé csak kevesen emel­kedhetnek s az emberiség sok milliójának még sincs más sorsa, mint a sivatag homoktengerére hulló esőcseppeknek, melyek nyomtalanul oda lesznek! Hát igaz, hogy a történelem számára aránylag bizony kevés embernek marad fenn a neve. De hát a homoktengerre esett esőcseppek csakugyan elvesztek-e? A folyóvíznek folyjon bár nagy hullámokban láthatólag a föld szinén, vagy elrejtve szemeink elől vékony erekben szivárogjon a föld alatt: nem egyaránt meg van-e a maga mozgása és élete? Ne gondoljátok, hogy az örökélet is csak a történelem lapjaira szorítkozik. íme, hány sirhant domborul csak e temetőben is, a melyeket talán csak egy szerető édes anya vagy háladatos gyermek, egy hű férj vagy szerető hitves, egy jó testvér vagy hű barát ismer s keres fel ko­ronként a maga koszorúival vagy áztat meg könnyűivel! S lám, ha csak e könnyekre, ha csak egy sóhajtásra érdemesekké tették magokat azok, kik e sirhantok alatt pihennek: nem biztosítva van-e számukra az örök­élet? Ismétlem, hogy az örökélet nincs csak a történelem lapjaira szo­rítva! Alig hozhatnék fel erre fényesebb bizonyságot, mint a csak pár nappal ezelőtt hazánk fővárosában leleplezett honvéd szobrot, mely annyi névtelen hősnek hirdeti örökéletét! Dersi János, kinek neve e sirkővön áll, azok közé tartozott, a kik a történelem évkönyveiben is örökéletet szerezhettek magoknak és azt

Next

/
Thumbnails
Contents