Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VII. 1564-1566
KÜLFÖLDÖN J3S MAGYARORSZÁGON. 67 foglalta össze ezeket, s megczáfolva vele visszavonatta, J) A főbb eretnekségek voltak: „Krisztus nem Isten, de Isten fia és ember fia, mert az irás nyilván Istennek sehol nem mondja, hanem ember fiának; kisebb az Atyánál, meghalt, Atyjától feltámasztatott, küldetett főpap, közbenjáró ; kér Atyjától, hozzá imádkozik, hogy el ne hagyja, lelkét vegye hozzá, dicsőítse meg. Istenhez ez mind nem illik. ... A Szentlélek ajándék, mely adatik, küldetik, könyörög, tehát nem Isten. . . . A Szentháromságban nincs meg a három személy. . . . Arany Tamás azt is tanitá — mondja a czáfoló irat szerzője — a mit Stancaro, hogy a Krisztus nem mindkét természetében közbenjáró és engesztelő, Isten és emberek között.“ a) Öt napi vita után Meliustól meggyőzetett, s decz. 13. 1861. 13. pontba foglalta össze visszavont állításait, elismerve 1. „hogy a Krisztusban isteni természet van, mert az Atya Istennek állata [lénye] szerinti természetéből született és jött; ezért a fiú mindenképen egyenlő Isten az Atyával. 2. A Szentlélek az Atyának és fiúnak lelke, azaz Atyától és fiútól származó bizony [valóságos igaz] Isten. 3. A Szentháromságban három személy van, valósággal, és nemcsak természet szerint. . . . Megesküdtem az én hitem szerint — ezek visszavonó nyilatkozata végszavai — főbíró és prédikátor uraim előtt, szabad akaratom szerint, hogy ezek a vallások, a kiket Istennek szájából az én kérelmemben megírtam, igazak, az én elébbi tévelygéseim, kik ellene voltak ezeknek, hamisak. Ha ennek utána ugyanezen tévelygésekre térnék s tanitanék valakit faluban vagy városban, két vagy három tanúval, mezőn egyen megbizonyulhat, istennek az ő ítélete szerint, mint eretnek úgy büntettessem meg ugyanazon én levelemmel, melyet megpecsételek és erősítek az én kezein Írásával, aláirva: Szent Lucza napján 1561. Arán Tamás* 3) Egri Lukács vitájának az 1566. jan. 22. tartott gönczi zsinaton szintén ily kimenetele volt. Az ő hitvallása: I. Az Isten örök, megmérhetlen lélek, H. csak egy, mindennek teremtője, megtartója, Jézus Krisztusnak atyja, in. lelki lénye örök, egyedülvaló változhatlan, megoszolhatlan, IY. állatában vagy lényében [essentia] három élő öröklétű, egy lényü [consubstantialis seu coessentialis] személy van: Atya, Ige, Szentlélek, Y. az Atya az istenség eredete és kútfeje, melyből s nem maguktól származnak az Ige és Szentlélek, VI. Krisztus igaz Isten és ember, Isten, mert az Atyával egyenlő, ember, mert szűz Máriától született az időben, VII. a Szentlélek is örök Isten, mivel az Isten lényéből származott. Ezt a Szentháromságot megismeri, imádja és vallja az igaz eklézsiával. 4) Erre Károlyi Gáspár felelt részint egyező értelem') Bévész Imre. Magyar Protest. Egyh. és isk. Figyelmező. 1873. 49—50. 1. 3) Az, Arán Tamás hamis és eretnek tévelygéseinek s egyéb sok tévelygéseknek . . . meghamisitási a derék Szentirásból . . . Debreezenben nyomatott AO MDLXII. 3) Az Keres-Peterdi Arán Tamás vallási az ő eretnek tudományból való megtérése után a debreczeni eklézsia előtt 13. decembris 1561. Bévész Imre: Magyar Prot. Egyh. és isk. Figyel. 1873. 49—50. 11. 4) lampe . . . 139—140. 11. 5*
