Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VII. 1564-1566
66 A HITVITÁK MAGASABB ESZMÉI dúltak. Serveto : „A kereszténység visszaállítása“ czímii, térdéhez kötve vele együtt máglyán megégetett műve I. részében hét könyvben fejtette ki a Szentháromság képtelenségét, a három-egy Istennek és a Jézus Krisztusnak az Atya állatából öröktől fogva születése tanát ördögi szemfényvesztésnek, sátán találmányának, háromfejii szörnynek nevezve; Isten felőli tana ez volt: „Isten az Igében van kijelentve, Jézus Názáretből való, valóságos ember, Szentlélektől fogathatott, szűztől született, az atyáknak megigért Messiás.“ ') E nézeteket fejtegette: „A Szentháromság tévelyeiről“ és: „ Az egy igaz Isten megismeréséről“ czím alatt irt művében is. * 2 *) Egy polemicus levelében ily kíméletlen kifakadásra ragadtatta magát Kálvin és követői ellen : „A ti evangéliumotokban — úgymond — nincs egy Isten, helyette van háromfejü Cerberustok, hitetek fatalisticus álmadozás,jó cselekedeteitek hitvány festett képek ; Krisztusról való tanotok üres látszat; az ember szerintetek önakaratnélküli fatuskó, Isteniek a szolgaságba hajtott szabad gondolkozás chimerája!“ :!) A Szentháromság e kemény ellenének halálát a kolozsvári papok évek múlva is résztvevő együttérzéssel emlegették. Basilius István elébb Dávid F. mellett iskolai tanitó, később a magyar nemzetiségűek prédikátora verset irt róla, melyben őt Szent István ős-kereszténykori vértanúhoz hasonlította, egy más névtelen szintén gyász verset irt róla. 4) A Németországban, Svájczban és Lengyelországban a Jézus csak emberi vagy csak isteni, vagy emberi és egyszersmind isteni természete és a Szentháromság felett folyt és immár lezajlott theologiaiirodalmi harcz is megjárta volt már körútját Európában, elhatott Erdélybe és Magyarországra is, az ezekről irt könyveket a Krakkóban, Wittembergben, Paduában, Zürichben és Genfben tanuló ifjak magukkal behozták vagy a könyvkereskedők beküldötték. A fölkeltett közszellem ezen hathatós nyilatkozatai és olykor még a tömegeket is élénken érdeklő hitviták hatása elől sem Dávid F. és elvtársai, sem a magyarországi reformátorok nem zárkózhattak el; tanúsítják ezt 1561. decz. 11—15-kén Melius Péternek Arany Tamással Debreczenben, Egri Lukácsnak Károlyi Gáspárral és társaival 1566. a gönczi, [később más] zsinaton volt ily tárgyú hitvitái, melyek nemcsak az Isten egysége és háromsága tanait s a kapcsolatos theologiai kérdések összességét napirendre hozták, de — a mint Huszár Gál az első ellen irt mű előszavában mondja: „Arany Tamás Debreczenben Arianus-tévelygésével sok jámbor keresztényeket meg is háborított vala“ — a mi nézetei elfogadását jelentette. Ellenfele, Melius L— XXXVI. pontban ’) Restitutio Christianismi. A főbb elvek láthatók: Real-Encyclopaedie XIV. köt. 290—294. 11. Révész Imre: Kálvin élete és a Kalvinismus . . . 1864. 176. 1. 2) De Trinitatis Erroribus a székely-keresztúri unitárius középtanoda Jakab Elek-téle könyvtárában levő kézirati példány s az elébbi források után. 8) Jo. Laur. Mosheim Á. B. 415.1. Real-Encyclopaedie fennebbi kötetében. 4) Fosztó-Uzoni Unitár. Egyháztört. ... I. köt. 129. 333. 11.
