Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

VII. 1564-1566

64 A N.-ENYEDI ZSINAT KÖVETKEZMIÍNYEI. evangeliomi új tudományra térésre, s akkor megmaradhatnak házai­kon és birtokaikon kívül, miket a felség magának [értve van a feje­delmi tárház], akar megtartani; ha pedig Isten igéjét nem akarják venni, személyekben, marhájokkal egyetemben valahová akarnak menni, szabadon elbocsáttassanak.“ A novemb. 30. és deczemb 13-iki országgyűlés szintén azt tartván szeme előtt, hogy már az addigi tör­vényekben meg volt határozva: , hogy az evangeliom prédikálása egy nemzet közt se háboritathassék meg és az Isten tisztessége nevekedése meg ne bántassék, sőt inkább minden botránkozás és Isten elleni ká­romlás közülök kitisztittassék és megszűnjék: úgy most újabban meg­határozta, hogy ezen birodalomban minden nemzet közül a bálvány­imádások kitöröltessenek és az Isten igéje szabadon hirdettessék, kivált az oláhok között__A kik az igazságnak engedni nem akarnak, a felség parancsolja, hogy György püspökkel [kit a fejedelem választás alapján nevezett ki, de a kinek engedelmeskedni nem akartak] a bib­liából megvetekedjenek és az igazságot értsék meg, s ha igy sem adnak annak helyet, eltávoztassanak, legyen az oláh püspök, pap vagy kaluger, és mindenek csak az egy választott György superintendens­­hez és a tőle választott papokhoz hallgassanak; kik ezeket megháborit­­nák, hűtlenségi büntetéssel büntettessenek.“ ') E végzések a hit- és lelkiismeretszabadság szellemének fuvallati, melyek azonban — mint az emberi lehelet meleg és hideg — az adott viszonyok szerint jók is roszak is: kedveztek a reformatio ügyének, mert terjedését biztosították s három államilag segélyezett tanintézetet tettek képessé arra, hogy a fejedelem birodalma három főbb pontján az értelmi világosságot terjeszszék; de nem volt elég téve a közigaz­ságnak, A r. katholicismus irányában nem csak jogmegszoritás, de türelmetlenség is volt, mit csak némileg ment az, hogy a törvény­­hozástól jött, s a többség akarata politikában maga az absolut jó. Nagy fénynyel — mint rendesen — nagy árny egyesült. ... A koreszmékben szintén feltűnő változás történt. A vallásos vitáknak egészen új lön iránya, magasabb eszmék körélje vive át: az úrvacsora jeleiről s kiszol­gáltatása módjáról Istenre, a háromságról a személyi és lényegységre. Mely perczben ? kitől származott s termett elé e nagy változás eszme­szikrája P Minő ok okozta e tüneményt ? világos följegyzést róla eddig­­elő nem bírunk. A szellem birodalmában nem oly pillanatiak s nem oly szabatosan meghatározhatók az új alakulások. Maguk az egykoruak egymástól nem egyben eltérőleg adják elé ezt. „Blaudrata — Schesaeus szerint — mint ravasz cselszövő, az enyedi zsinat vitáiból kiismervén úgy a szászok, mint a magyarok lelkületét, és hogy ki mit ér, — más­felől meggyőződvén arról, hogy Dávid F. azon férfi, ki által hitnézeteit leginkább elterjesztheti: őt általa szintén keresett barátságába fogadta s Alesiust fenesi dékánná, helyébe őt a király udvari prédikátorává neveztette, a kinek igy kedvező alkalma lett Serveto istenkáromlásait, mik lelkében már rég meggyökereztek volt, lassanként a király és ') Érd. Orsz. gyűl. Emlékek II. köt. Buda-Pest, 1877. 320—27. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents