Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VI. 1560-1564
ÉS LENGYELEK. 59 egynézetüeket feketén festve, tanait hazájára nézve veszélyesnek tüntette fel, s hitelét megsemniisitni igyekezett. A harmadik Lismanin müve :nA Szentháromság tanáról rövid magyarázat Stancaro és a vele egynézetiiék ellen“ írva ’), melyet aláirt Cruciger Felix, Kis-Lengyelország superintendense, s vele mintegy 30 esperes és pap, kik között volt a kitűnő Pauli Gergely krakkói esperes is. A Krisztus emberi vagy isteni természetét illető tanoknak az 1558. és 1559-ki pinczowi, 1561 -ki krakkói és 1562-ki xiansi zsinatokon nyilvános megvitatása kaput tárt a Szentháromság tanának ostromlására s az Atyának a Krisztus feletti elsőségét állító hitnézetnek elterjedésére — mondja Lubienicius lengyel egyháztörténetében. Kálvin pedig azt irta odavaló hitfeleihez: „hogy ő azon végzésöket, melyben Krisztust és a Szentleiket az Atyától külön Istenné teszik, keserű bámulattal értette meg. Rég aggasztja — úgymond — azon gond, nehogy Stancaro vakmerő hithagyása [Ayosfasia] őket egyik esztelenségből más, még veszélyesebbe űzze. Fájdalom ! a mitől tartott, megtörtént: ennek őrültségéből a másik ámító, Blandrata, a maga még utálatosabb tévelygéseire csábitotta. Inti őket, nehogy az isteni lény háromságát három személynek képzelve, maguknak három Istent formáljanak.“ * 2) 1563. pedig figyelmeztette: „mily nagy tévelygésbe estek akkor, mikor a hányaveti szájas Stancaronak Krisztus emberi természet szerénti közbenjárását illető tanára elégnek látták azt felelni, hogy a szerint csak az Atya az igaz Isten. A vita elől menekülésnek ez könnyű útja volt — úgymond ő — de veszélyes, mert az ellenfél élt az alkalommal, hogy ezen igazságnak látszó eszelősséget az együgyüekkel elhitessék, sőt rá erőszakolják. így a Stancaro elleni harcznak gyümölcsét Blandrata követői vették el.“ 3) Ezek az enyedi zsinat elnöke életének ezen szakával s theologiai álláspontjával, valamint a Német-, Lengyel-, Erdélyországban és Svájczban napi renden volt vallási eszmékkel szintoly alkalmasok az olvasót megismertetni: mint tájékozást nyujtnak azokra nézve, a mik Erdélyben történendők voltak. Meg kellett emlitnem azon benső viszonynál fogva, mely Blandrata és Dávid Ferencz, a lengyelországi szabad irányú eklézsiák és az erdélyiek közt ez időtájatt fenállott. A viszonyok ezen alakulásában a Kálvin nézetüek diadalának alapja már adva volt, csak valósitni kellett, a mit a királyi akarat, Blandrata elnök eszélye s Dávid F.-nek a zsinati gyűlést uraló vitatkozási túlsúlya gyorsan és könnyen végbe vitt. Részleteiből jegyzett föl nemieket Schesaeus és Haner, mindkettő hiányosan; nyomukon járt Schwarz is, de vagy nem volt elfogulatlan, vagy forrása vezette félre. Dr. Teutsch D. György superint. szívességéből közlön én úgy a zsinat elején folyt tárgyalásokat, mint a választást és végeredményeket, úgy hiszem, az eddigieknél ') Brevis Explicatio Doctrinae de Sanctissima Trinitate, Stancaro et aliis quibusdam opposuit Franciscus Lismaninns sat. Cracoviae 1563. typis excussa 1565. 2) Calcini J. Admon. ad fiatres Polonos. Corp. Reform. Vol. xxxvu. 638.1. 3) Cálvini J. Opera. Tract. Theol. II. köt. 315. 1.
