Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
V. 1558-1560
44 DÍVID P. És MELItlS EGO ÚTON. vagy ha a szász eklézsiák a lemondást be sem várva, a mint Kálvin nézetei felé hajlását észrevették, helyére más püspököt állítottak, s ő 1559. mint Kálvin nézetű vagy sacramentarius püspök hozta említett ítéletét, ámbár ez sem érthető, ha magával híveit is át nem vitte. Ha nem ez a tényállás, akkor az Alesius egyházi rendszabályaiból vont következtetés nem megbízható, vagy ez időtől fogva az 1559. augusztusi medgyesi zsinatig Erdélyben két magyar superintendensnek kellett lenni: Alesius a magyar ágostai hitvallásuaké, Dávid F. az úrvacsorában Kálvin nézeteit vallóké; de ez nem valószínű, mert még ekkor sem szervezve, sem a törvény által elismerve nem voltak. Alesius superintendensi tiszte iránt kételyt támaszt még azon tény is, hogy ő az 1561. febr. 6. költ ágostai hitvallást mint fenesi lutheránus pap irta alá. ') Mi oka lett volna s szabad volt e — ha superintendens volt — ezt ily fontos oklevél aláírásánál mellőzni ? E kérdésről a homályt csak új, hiteles adat, vagy Alesius műve oszlathatná el, mit én nem találtam fel. Dávid F.-et törekvései meghiúsulása más út választására bírta. 0 és vele egy nézetű más nyolcz pap azon évi aug. 18. Nagyváradon egyházi gyűlést tartottak, az úrvacsoráról tanaikat Írásba foglalták, egyebekben az ágostai hitvallást megtartva, s azt még azon évben Kolozsváratt kinyomatták. Az ágostai hitvallásban — az urvacsorai tan módosítása mellett — megmaradni akarás tanúsítja, mennyire ragaszkodott ő az eklézsiák egysége eszméjéhez s mint óvakodott azok megoszlatásától. Haner azon értesítése, hogy a medgyesi zsinat aug. 18. lett volna,3) — hol, a mint Schwarz írja — Dávid F. és társai is jelenvoltak 3), téves. A zsinat folyhatott, de nálok nélkül, ők két gyűlésen azon egy időben jelen nem lehettek. Vagy a váradi gyűlésnek kellett más napokon lenni, mert hogy volt, egy 1564. kinyomtatott művében Melius Írja. 4) 0 is jelen volt — úgymond — s ott az úrvacsoráról megállapodás történt; de én sem ezt, sem vitairatait nem láttam; Schwarz igen — hihetően valamelyik szász káptalani levéltárban — mert ő fennebbi értesítésén kívül azt is írja, hogy Dávid F. az itt kelt hitczikkeket egyszerűen mint kolozsvári pap irta alá. 6) Minthogy ő értekezésében igazolásul ily czímü iratot idéz : A kolozsvári egyház és az erdélyi eklezsiák helyesen tanitó többi palijainak az úrvacsorát illető egyedül igaz [orthodox] tanainak védelme "): ebből vagy az következik, hogy az általa látott hitczikkek ebbe voltak bele szőve vagy hozzá mellékelve, vagy hogy a Védirat valamelyik más hitvallás védelmezése volt, mely kétely annak eredetije előkerülése nélkül el nem oszlatható. * 2 3 4 5 6 ') Ugyanott. 2) Haner . . . 256—257. 11. 3) Archiv ... az idézett kötet 254—55. 11. 4) Befutatio Confessionis de Coena Domini Mathiae Hehler, Dionysij Alesij et his coniunctorum sat. Ao. 1561 . . . Edita Debreczini A. D. 1564. D iv D lapján, K iv Kij lapjain. 5) Archív sat. a többször idézett kötete 254 1. 6) Egyháztörténelmi Emlékek. II. Dávid F. irodalmi emlékei. VI. száma alatt.
