Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
IV. 1555-1558
AZ 1557-KI HITVALLÁS. 31 meghagyásából törekedtek ellenfelükkel, a Kálvin követőkkel egyetértésre jutni, s híveik szorongva várták az ügy elhatározását. De mivel a nyilvános megvitatkozás időhatára mindig tovább halasztatott; legalább az egymás közt váltott Írásokat közzé akarják tenni, hogy a vitakérdésről magának ítéletet alkotni mindenki képes legyen. Egyszersmind egy julius 26-n költ, a templomok ajtaira kifüggesztett ünnepélyes írásukban tiltakoztak Szegedi Lajos krasznai plébános által nyilvános prédikácziojában az úri szent vacsora felöl Kálvin értelmében kifejezett tanok ellen, azon nyilatkozattal, hogy ők saját tanaik valóságát s Kálvinéinak valótlanságát és szentháromságellenes-voltát nyilvános vitatkozásban meg akarják bizonyitni, csak nevezzen ki a helytartó választott bírákat. E nyilatkozatuknak czélja az, hogy hallgatóik kedélye megnyugtatást s az igaz hitben megerősödést találjon, valamint annak bebizonyítása, hogy ők úrvacsora felőli tanaik nyilvános megvitatására és védelmezésére mindig készek.“ *) Kálmáncselii és a kolozsvári ágost. hitvallású papság ezen vitairatainak nyomára jutni nem tudván: az elébbi részletet Schwarz Úrvacsora felőli értekezéséből vettem át, a kinek — úgy látszik — a kolozsvári papok felelete kezénél volt, s olvasásából győződött meg arról, hogy az Dávid F. indításából — tán épen általa — Íratott; de hiteles adat hiányában ezt határozottan állitni nem lehet. Kálmáncsehi hittani iratai ellen Hehler Mátyás is irt könyvet. L>) Mint az előbbi évben Stancaro nézetei Dávid és Heltai által: úgy most Kálmáncsehinek Kálvin nézeteit terjesztő Írásai a kolozsvári és szebeni papság által egyszerre lőnek megtámadva és czáfolva; sőt az ifjú király volt nevelője, Novicampianus Albert krakkói hires theologus is irt ellene, merev katholikus irányban, ajánlva müvét a királynak és a Thordán egybegyült országrendeknek;3) ez azonban maga után nyomot nem hagyott. E vitairatoknak más hatása lett, mint a mire a vitatkozók számítottak. A szász papság 1557. január 13. tartott szebeni zsinatában Heblert superintendensévé választván, a tévtanok terjesztőit és sacramentariusokat kárhoztatta; ellenben a thordai junius 1. országgyűlés a régi és új czeremoniák szerinti teljes hitszabadság elvét mondotta ki, s országos hitvitatkozás és zsinat tartását határozta meg a végre : «bogy azon kegyes és istenfélő papok, a nemesség közül választandó kitűnő férfiakkal az igaz tudományról hitvitát tartsanak, s a vallásban levő egyenetlenséget és különbözést szüntessék meg.“ Ez a Kálvin szerinti urvacsorai nézetek irányában létezett ellenszenv kevesbülésének volt jele. A zsinat junius 13. Kolozsváratt gyűlt össze, jelen volt Boldi Sebestyén, bélteki pap és az alsómagyarországi eklézsiák, Hebler Mátyás szebeni pap és a szász nemzet, Dávid Ferencs, kolozsvári pap és as erdélyi magyar nemzet superintendense, Heltai Gáspár a kolosvári ') Archiv für Siebent. Land. Neue P. 1857. II. B. 249. 1. a) Elleboron ad repurganda Phanaticor. quorund. Spiritumn Capita.. .. A. 1556. Seivert-nél: Nachrichten von Siebenb. Gelehrten sat. 146. 1. 5) Apologia pro Catholica Fide. ... A. 1557. kinyomatott Krakkóban 1559,
