Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

IV. 1555-1558

28 DÁVID F. KOLOZSVÁRI PAPSÁGA. nak lett volna szentelve . . . E kegyesség nélküli szivü kormányzó rendeletére Kolozsváratt a templomokban az oltárok és szobrok össze­törettek s az egyházi díszletek megszentségtelenittettek.........“ ') Schesaeus ezt megerősitőleg Írja: „hogy mikor Petrovich Péter hely­tartó volt, a régi bálványozó papi rendet élete megváltoztatására kény­­szeritette; a zárdák és templomok ezüst edényeit elvette [Itt a kir. fiscus, mint a törvényesen secularizált papi javak új birtokosa értendő] azon ürügy alatt, hogy mikor a vallásához ragaszkodó királyné az országba visszatér, ne legyen módja a pápistaság visszaállítására.“ * 2) Szilágyi Sándor, ki mint egész művét, úgy e tényt is kútfő megneve­zés, de bizonyára nem kútfői alap nélkül adja elé, azt írja „Erdély Tör­téneté“ -ben 1556-ról: „hogy ez óv márcziusában Kolozsvár a barátokat elűzte, a képeket a templomokban elégette.“ 3) A zárdák oltárai Hi­vatalosan ekkor rontattak le.4) Ekkor távozván el Kolozsvárról Borne­misza püspök, az ágostai hitvallásnak püspöki széke pedig üres lévén, másfelől Petrovich, mint az ország győztes visszafoglalója vonulván be Kolozsvárra, hol nehány év előtt az özvegy királynétól német tábornokok és a váradi püspök a piaczi templom főoltára előtt vették el a. koronát és országot, hihető, a sértett jog és nemzeti érzület elég­tételéül ez oltár- és képrombolás, valamint az új magyar ágostai hit­vallású püspök választása is ugyanazon évben történt meg . . . Ez adatokban az összefüggést és történeti igazságot felfödi Sche­­saeusnak 1580. május 8. Berethalomban tartott zsinati beszéde, mely­ben az egybegyült ágost. hitv. papság előtt, melynek nagy része Dávid F.-et ismerhette, úgy nyilatkozott: „hogy a Stancaro elleni viták­ban Dávid Ferencz kolozsvári tanügyvezető volt a zsinatnak úgy­szólván lelke.“ 5) Sajnos, hogy nincs említés téve az előtt viselt tisztéről. A Stancaroval folyt viták 1553—1558. év közöttiek. Az év tehát itt, valamint a püspökké választatás ténye Hermannál és Hanernél sincs meghatározva; de bizonyos, hogy 1557-ről püs­pöki hiteles aláírása van, a mi korábbi megválasztatását hihetőnek mutatja. Ezeknél fogva, ellenkező bizonyításig s újabb adatok nap­fényre kertiltéig Dávid F.-nek mint már 1556. kolozsvári papnak püs­pökké léte történeti tényül elfogadható. A széki s azutáni viták nagy eredményei, a királyné visszatérése fölötti lelkesült hangulat, s mint népszerű szónoknak és gazdag plébánosnak — a mint ez hátrább elé lesz adva — ez évben Kolozsvár hatalmas főbírája, Barát István lányával jegyben léte gyakorolhattak a magyar ágost. hitv. fő­urakra, a papságra s a reformatioban vezér városra oly hatást, hogy őt még azon évben s épen Kolozsváratt pappá és püspökké választassák. ') História de Ortu, Progressu et Ruina Haereseon hujus Saeculi, Authore Florimundo Iíaemundo [Flórian de Remond] . . . Golonnae A. mdcxiii. 529. 1. 3) Beretlialmi beszéde. Látható dr. Teutsch D. Gvöran superint. említett gyűjteni. 352. 1. 3) Érd. orsz. Tört. I. köt. mdccclxvi. 335.1.4) Érd. ev.ref. Névkönyv. 1869.16.1. °) G. D. Teutsch: Merke zur Geschichte der Sachsen in Siebenbürgen III. Heft. 353-54. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents