Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
IV. 1555-1558
DÁVID F. KOLOZSVÁRI PAPSÁGA. 27 sága jó véleményét biztositni. „Hazájába jővén úgymond — a tanácstól megértette, hogy Isten azon egyházának, mely az ő szülővárosában van, papi tisztére megválasztatása bevégzett tény. Ez elhatározásnak és akaratnak máig ellenállott, előadván okait, a melyekért nem lehet engedelmeskednie. A tanács nem bírhatván őt akaratára: maga elhatározása végett zárt határidőül a szüretidőt tűzte ki. Minthogy pedig arra, a mi vele történik, alkalmat hazája adott, szükséges, hogy a kérés elől kitérése ne legyen úgy, hogy ez őt hálátlansággal bélyegezze meg, hanem rendesen és okos úton-módon. Ha netalán határozott és bizonyos felelete késése a tanácsra nézve nehezebb lenne, mintsem azt elvárhatnák, tetszésükben áll másról gondoskodni; nem kétli, ha megszabadulhat, az ő polgári társaságukban marad számára valami hely, hol magát fentarthassa és élhessen.“ ]) Honnan ment haza ? mily minőségben s mióta volt otthon ? Schesaeus említett följegyzésén kívül egyéb fölvilágosító adat nincs, valamint arról sincs : mi volt Szebennek adott végleges válasza ? Ismét nem közvetlen és egyenes, de csak későbbkori értesítések egymásra világot vető összehasonlítása alapján deríthetem föl némileg a létező homályt. Bőd Péter őt 1556. magyar ágost. hitv. püspöknek írja 2), de kútfőidézés nélkül; abban pedig téved, midőn Dávid F. püspökségét azzal bizonyítja 5), hogy egy 1556-ki hitvallást mint olyan irt alá, ez nyilván 1557. történt. Hermann Dávid szász egyházi krónikairó azt hagyta emlékezetben 4), hogy Heltai Gáspár kolozsvári plébános lemondván 1557. helyébe Dávid F. következett. Ezt Seivert is Írja 5), mindkettő forrás megnevezés és igy megbízhatóság nélkül. Schwarz Károly kútfőnyomozólag iró szász tudós szerint is Dávid F. 1556. kolozsvári plébános volt s ugyanakkor a magyar evangélikus eklézsiák superintended évé lett6); értekezése az ily adatokban gazdag ág. hitv. püspöki levéltár forrásaiból készülvén: állítása megfontolást érdemel. Székely S. többször említett művében Bőd Péterre útalólag 7) e megválasztatást szintén 1556-ra teszi, a mit a hitvitákban és vitairatok készítésére befolyása s Erdélynek akkori politikai helyzete is támogat. Raemond Flórián, franczia királyi tanácsos és egyháztörténetiró Petrovich Péter kir. helytartóról azt hagyta emlékezetben: »hogy kormánya alatt a lutheránus papokat kürtök harsogása s dobpörgés mellett látták bemenni a katholikusok templomaiba azok elfoglalása végett, világi és szentségtelen énekeket énekelve, mintha az Isten háza Mars') Egyháztörtén. Emlékek. I. Oklevelek ... I. sz. 2) Smyrnai Sz. Polykárpus ... II. r. 10. 1. 3) Magyar Athenás . . 1766. 56. 1. 4) Annales Ecdesiastici ... ab Anno 1520—1659. czímü kézirati krónikában. Ismét: ProtocoUum Actor. Politico! , status imprimis ecdesiastici Saxonum in Transylv. . . . Látható Gyula-Fejérváratt a gr. líatthyáni-könyvtárb. F. VI. 28. könyvt. jegy alatt. 5) Nachrichten von Siébenb. Gelehrten . . . 151. 163. 11. 6) Archiv des Vereins für Siébenb. Landesk. Neue Folge 1857. II. B. 349. 1. 7) Unitár. Váll. Tört. ... 50. 1.
