Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
I. 1510-1550
SZÜLETÉSIDEJE S IFJÚSÁGA. 7 tegyen kincsekkel s mások segítésére való igyekezetben bővelkedővé, hogy kezed segélyre mindig készen legyen.“ J) E szabad vallási nézetek s az első reformátoroknál szokásos Isten- és Krisztus-fogalom a wittembergi tanuló érettségét és felvilágosult szellemét tanúsítják, Pestit a reformatio hívének, Dávid P.-et bensőjében az új irány felé hajlónak tüntetve föl. Látszik a papi pálya iránti előszeretete, hogy ő egyetemre menése előtt egyházi szolgálatban volt, a püspökhelyettes kegyét bírta, s mint ilyen, kérte további pártfogoltatását. A jó tetteire vonatkozó helyek mutatják , hogy pártfogója nagy befolyású főpap és bőkezű adakozó volt, a ki körében ifjú papokat tartott s neveltetett, őket plébániájában mint káplánokat alkalmazta, egyházi hivatalokra segítette s az isteni dolgokban fáradozásával nagy érdemeket szerzett. Az elegia tartalma választékos, a latin verselés szépen folyó, az egész műnek némi egyházias hangulata van. A kezdő és bezáró részek arra engednek biztos következtetést, hogy Dávid P.-et a wittembergi egyetemre e magas állású egyházi férfi küldötte, ő tartotta ott fenn, s ezen költeményének czélja a hazájába valamely állomásra visszatérhetés megnyerése volt. A levelen áicsillámló reformatio felé hajlás, a költeményben a katholikus álláspontnak nem túl merev fentartása azon korszak és az akkor élt kitűnő emberek fő jellemvonása volt, világosan mutató, hogy egyik egy szabadelvű világi férfihoz, a másik egy conservativ főpaphoz Íratott, de a ki a kor eszmemozgalmától nem zárkozott el. A reformatio hullámai akkor már magasra voltak emelkedve. Ekkora forrongásban, a régi és új tanok ily nagy érdekharczában, a felköltött jó és rósz szenvedélyek tusái között senki sem lehetett biztos, hogy ha ma egy vagy más irány mellett igen határozottan síkra száll, holnap a közvélemény nem lesz-e úgy megváltozva, hogy magát elszigetelve lássa, vagy.az ellenkező áramlattól tova sodortassák__Veráncz Antal tiz évig volt budai kanonok, s nem tette le a papi fogadalmat, barátja volt Honter és Pomarius Keresztély erdélyi lutheránus reformátoroknak; Dudics Endre rom. katholikus püspök, I. Ferdinánd király lengyelországi követe, bizalmas levelezést folytatott sok antitrinitariussal, a reformált hitü Károlyi Péterrel és Meliussal, elragadtatással irt az unitárius irányú Blandratáról és Dávid Ferenczről; Csáki Mihály II. János választott király kanczellára haláláig gyula-fej érvári kanonok, r. kathol. főpap volt s még is a király titkos tanácsának elébb Luthert követő, majd Kálvin hitü, utóbb unitárius többségével együtt maradt s politikai és vallási dolgokban azokkal Ítélt és határozott; Wiener Pál, a Luthert követők első erdélyi püspöke, laibachi kanonok volt, onnan lépett át, elébb mint diakónus, utóbb szebeni plébános, s úgy választatott generalis superintendenssé; Kálmáncsehi Márton, legelső erdélyi Kálvin értelmű reformátor, beregszászi, munkácsi, utóbb debreczeni hírneves református pap, elébb gyula-fejérvári kanonok volt, már 1538-n mint iskolamestert I. Zápolya János király parancsára a Szántai István kassai ') Egyháztürténelud Emlékek. II. Dávid F. irodalmi emlékei I. szám.
