Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
X. 1569
132 AZ ÖNVÉDELEM FOLYTATÁSA. azért az emberek boszantását, kárhoztató ítéletét és szitkait hordozzák“ *). A vita érdeméről az önvédelmi irat több helyen szól, de az érvek az isten-egységi s Major háromsági tanai tárgyalásánál központosulnak: „Egymástól személyileg és tuljdonságaikra nézve — mondja Dávid F. — valósággal különböző három Istenről a próféták és apostalok írásaiban sehol emlékezet nincs. Isten a legegyszerűbb lélek, mely összetételből nem állhat, megosztást nem tűr, mert számszerűit egy, kettőt vagy hármat nem jelenthet, senkitől nem született, öröktől fogva s egyedül önmagában való Isten; ezen tulajdonságáért mondatik a szentirásban számtalan helyen egy [imus], egyedüli [sólus] Istennek. Ha több lenne, legfőbb isteni tulajdonsága, egyszerűsége szűnnék meg. Ezt a nem összetett, nem is megosztott, nem mástól származó, nem változó, egy igaz Istent, Krisztus Atyját tisztelték és imádták minden idők igaz szentéi és valódi keresztény lelkei, mint mindenek teremtőjét és fenntartó Atyját“ 2). Ezzel szembe állitják a védirat szerzői a háromságos Istent, három képben, útalva arra, hogy olyak mindenfelé találhatók katholikus egyházakban. Az I. kép hármas emberi ábrázattal rajzolt Isten, ülő-helyzetben, vállain hullámos redőjü palást, melle előtt a testet le a lábig elfedő paizsban párhuzamos vonalokból alkotott háromszög ábra, melynek szögei ugyan annyi köröcskékben végződnek, az elsőbe latinni beirva: Atya [P.], az evvel szemben állóba: Fiú [F.], az egybefutó szögbe: Szentlélek [S. S.] a szögök felső vonalába írva: az Atya nem Flu, a jobb felső és alsó szög vonalára: a Fiú nem Szentlélek, a bal szögök vonalába: a Szentlélek nem Atya. A három szög középpontján egy kör s belé szintén e szó van írva: Atya [Pater] ebből három sugár megy a három külön szög köröcskéjébe, a három sugár vonalában e három mondat olvasható: az Atya Isten, a Fiú Isten, a Szentlélek Isten ... A kép fölé ez van Írva: Van és nincs [EST ET NON EST.] E bálványkép — úgymond szerző — a Háromságról való mise elébe van téve azon könyvben, melynek neve: A boldogságos szűz imakönyve [Officium beatae Virginis], s a mely Rómában 1553-n nyomatott ki.s) E kép a három-egység képtelenségét csaknem mathematikailag tünteti elő. A II. kép buja tenyészeti! keleti növények közöl látszik kiemelkedni, termetes nőalakot ábrázol, fején hármas korona, rajta kereszt, a korona alól három dús hajfonadék ágazik ki s mindenik gazdag szalagcsokorban végződik; vállán papias öltöny szabású lepel, melynek két oldaláról két-két kereszttel díszített hosszú szalag nyúlik alá, baljában arany-alma s rajta kereszt, jobbjában szintén jókora nagyságú kereszt, mely derekán szalaggal van átkötve. E bálványkép * 2 3 4 ') b ív, hi—hr, levél. 2) H ív, H levél 1. oldal. 3) H ív, Hí levél. 4) H ív, Hí—Hs levél. 6) H ív, Hí levél.
