Gálffy Kálmán (szerk.): Emlékkönyv a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség megalakításának és templomépítésének emlékére (Szeghalom, 1904)
Unitárismus. A füzesgyarmati unitárius egyházközség keletkezése. Az idő haladásával az eszmények nemesülnek. A mi régi, avult, ujjal pótoltatík. S az ember, ki a gyönyörű világegyetemnek éke, fejlődik. Nemcsak, hogy könyvekből tudjuk, hanem tapasztalhatjuk is. Az ember, mint a teremtmények koronája e tekintetben is különbözik a többi teremtményektől, mert amíg emezek csak testileg fejlődnek, addig az embernek lelki, szellemi fejlődése is van. Ezt bizonyítanunk fölösleges. A testben való fejlődésnek legfölebb egy súlyos betegség állja útját, amely megtépi azt, mint szélvész a fák üstökét; de a lelki fejlődésnek sokféle ellensége van! Vessünk csak egy futó pillantást az Ur Jézus életére. Látni fogjuk lépten-nyomon az akadályokat, melyekkel a dicső ember találkozik. Az egész Zsidóország ellene van, csak egy néhány szegény halász és vámszedő követi az igazság" bajnokát. Vagy jöjjünk közelebb! íme szt. Istvánnak menynyit kelle küzdenie szóval s ha úgy kellett erőszakkal is, inig a lelki világosságot, a haladás sugarait az egyszerű kunyhókba is bevihető. Még szt. László is sokat áldoz a keresztény vallás megerősítéséért. Később, midőn az emberi lélek még magasabbra emelkedik, a régi hit ósdivá válik s elő áll a reformátió, százan, meg ezeren állanak fel ellene s kiáltanak feszitsdmeget a haladó lélekre. Mind elpusztiták őket, hogy elvök, hitök is elveszszen velők. De a szellem, az nem hal meg. Jöjjünk még közelebb ! Alig 400 esztendeje,
