Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának jellemzése
10 A XVI. századi urak ellenségeskedése tehát szolgáikra is átragad és „emberhalálok estenek mindenfelől“. Csatazaj és fegyvercsörrenés, vérontás, pusztulás mindenfelé, melynek nyomán az emberek évszázados munkájának színterét sok helyen rombolással sivataggá változtatták s kemény keserűség, fájdalom ezért az emberek leggyakoribb látogatói. Epen olyan gyászos volt magyar földön élni, magyarnak lenni abban az időben, mint napjainkban. Az erdélyiek úgy tartották, hogy „A köznyomort Isten büntetésül bocsátá reánk, hogy bennünket összetartásra és bűnbánatra indítson, mellyel megengeszteltetvén, jó tisztviselőket s kormányzókat adjon az országnak, s az előkelőbb férfiak kölcsönös gyűlöletét, kölcsönös szeretetté változtassa“.1 Nem javult a helyzet, mert a következő évben is kérik Izabellát: „Felséges királyné, minthogy a rablás, gyilkolás, jószágfosztogatás, papok és nemesek verése s mindennemű bűn annyira el van terjedve, hogy azzal a nemesség is elnyomatik: óhajtanánk, hogy azok büntettessenek meg“.2 Nincs barát, nincs rokon, történtek ebben az időben „atyafinak atyafitól olyan hántások, kiket el nem szenvedhetnek“.* Akárhányszor apa és fiú, mint ellenségek fegyverrel állnak szemben egymással. Jellemző a közerkölcsökre, hogy a rablók, orzók, gonosztevők, gyilkosok, gyújtogatok, paráznák, kétnejüek, hamispénzverők üldözését és megbüntetését az országgyűléseken újra és és újra elrendelték, sőt a lopással szemben fenn kellett tartaniok azt a középkori szigorúságot, hogy aki egy forint értékűnél többet lopott, azt halállal büntették.4 S mikor még a legszigorúbb törvényekkel sem tudnak semmire sem menni, akkor a fejedelmi hatalomkört szűkítik meg, mint midőn az 1561. kolozsvári országgyűlés kimondja, hogy a gyilkosoknak a fejedelem se kegyelmezhessen meg.6 Majd az 1563. tordai s az 1564. segesvári országgyűlések meghatározzák, hogy a rablók, nőrablók, 1. Az 1549. dec. 29-iki marosvásárhelyi országgyűiés végzéseinek bevezető sorai. Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyűlési Emlékek I. 252. 1. és 294. I. — 2. A kolozsvári 1550. febr. 2-án tartott országgyűlés bevezető sorai Erdélyi Országgyűlési 'Emlékek I. 286 és 302 I. — 3. Érd. Orszgy. Emi. II. 293 1. jj Az 1565. ko'ozsmonostori országgyűlés határozatai. — 4. Érd. Orszgy. Emi. I. : 470., II. 10. 1. - 5. Érd. Orszgy. Emi. II. 142. és 11. 159. továbbá 11. 291. 1.
