Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának jellemzése
többnejüek Őfelsége jószágain is üldözendő!?.1 Mikor pedig Izabella és János Zsigmond Lengyelországba való távozása után Ferdinánd uralkodott Erdélyben, amint az 1553. kolozsvári országgyűlés panaszolta, a király által az ország védelmére küldött sereg „oly rombolást vitt véghez, hogy csaknem elnéptelenedtek a városok, falvak, helyiségek. Már a nemesi kúriák sincsenek biztonságban, a nőket verik, a férfiakat halállal fenyegetik“.2 Bár a század vége felé nemzeti műveltségünk megerősödött, mégsem mondható ez a korszak a hasznos tudomány és finom műveltség, hanem inkább a fegyver-csörtetése és az erőszak korának.3 A komédia író jellemzően mondatja Balassa Menyhárt fiával Boldizsárral: „Mind e világ tudományán sem adnám ez gyűrücskét, ki ujjomba vagyon: La! mely szépecske! Még fiamra is rámarad, nem úgy mint a tudomány“.4 Nemzetünk életének e viharzó napjaiban a török uralma egyre erősödik a szétdarabolt országban s megbénítja a versengő királyok erejét. A magyar nemzet tragédiájának XVI. századi megrázó jelenete, nagyrészben Erdélyért folyt. A magyar kérdés megoldásának kulcsa, mint azóta is annyiszor, Erdély bírásában volt. Mind a török, mind a német tudta Erdélynek fontosságát s ezért ragaszkodnak mindkét részről oly görcsösen az Erdély feletti hegemóniához. A törökök és a Habsburgok közt folyt ádáz tusának központjában, mintegy három évtizedig a magyar nemzet reménysége : János Zsigmond van, aki az általános hanyatlásnak, a minden téren való sülyedésnek, a magyar nemzet apátiába esésének, a nemzeti szerencsétlenségek e reménytelen korszakának sivár napjaiban Erdélyben a reformációnak diadalra juttatásával örökkétartó fénysugarat lövelt a komor sötétségbe, a magyar éjszakába. 11 1. Érd. Orszgy. Emi. II, 164. és. II. 168. 1. — 2. Érd. Orszgy. Emi. I. 377. 1. — 3. Acsády Ignác : Magyarország három részre osztásának története. (A Magyar Nemzet Története. Szerk. Szilágyi Sándor. V. köt. 401. 1. — 4. Kertbeni Károly : Magyarország legrégibb drámai irodalma. 1550—1575. Budapest, 1878. Komédia Balassa Menyhárt áruitatásáról. 97. 1,