Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
39 Izabella nem érezte jól magát Fehérváron. Udvartartásra sem volt elegendő pénze. A székelyvásárhelyi országgyűlésen szavaztak meg ugyan némi adót Izabellának, de a székelyek nem akartak semmi adót fizetni. A török is érdeklődni kezdett, hogy vájjon Izabella Ferdinánddal tart-e; másfelől meg a vajdák támadásától is kellett félnie Izabellának, mert Rare§ Péter moldovai vajdának ellenséges szándéka volt Erdéllyel szemben s megmozdult Radul havasföldi vajda is Erdély ellen.1 Maga Fráter György sem számított a székelyekre,2 sőt attól is féltek, hogy a székelyek felborítják az erdélyi helyzetet. E nehéz helyzetből Izabella a gyalui szerződés végrehajtásával akart menekülni s az erdélyiek is belenyugodtak, hogy Erdélyt a gyalui compositio pontjai értelmében adják át Ferdinándnak, azzal, hogy ő Izabelláról és János Zsigmondról illő módon gondoskodjék. Ferdinánd azonban megint kipróbálta hadi szerencséjét s újabb haderőt küldött Brandenburgi Joachim vezérlete alatt Buda ostromlására, de ez a vállalat még szomorúbban végződött, mint az előző kísérletek s így Ferdinánd tehetetlenségének újabb bizonyítékát adta.3 E kudarc után Ferdinánd maga sürgette a gyalui egyezség végrehajtását, s annak keresztül vitelével a felsőmagyarországi kapitányt, Serédi Gáspárt bízta meg. De most már Izabellának sem volt kedve Szepesvárba menni, hanem megadta magát a sorsnak s kibékült Fráter Györggyel. Erdély átadásáról most már szó sem lehetett. A három nemzet uniójának megerősítése után a tordai országgyűlésen 1542. dec. 22-én kimondták, hogy elismerik János Zsigmondct fejedelmüknek, a töröknek a kívánt adót megadják, s „Ferdinándot megkérik, ha nem tudja őket megvédeni, legalább engedje, hogy maguk védjék meg magukat“.4 Az uniómegerősítés biztosította Erdély egységéP s ezzel Erdélynek szövetségen alapuló, külön önkormányzattal bíró fejedelemséggé alakulását befejezettnek lehetett tekinteni. Ez egyben a török párt politikájának győzelmét jelentette a német 1. A brassói bíró levelei Fráter Györgyhöz. Fráter Gy. lev. Tört. Tár. 1878. évf. 505. és 521. 1. — 2. Fráter Gy. Ferdinándhoz. 1542. okt. 6. Nagyvárad. Fráter Gy. lev. Tört. Tár. 1878. évf. 501—2 1. — 3. Érd. Orszgy. Emi. 1. k. 95—97. 1. — 4. U. o. 105. és 170. 1. — 5. U. o. 164. 1. és Biró Vencel: i. m. 7. 1.
