Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond jellemzése
igazgatott; ez az egyházi férfiú intézte mostanáig a kormány egész vezetését, ő tartotta számon és igazgatta János Zsigmond bizalmas terveit. Az ő tekintélye azonban piszkos zsugorisága miatt kopni kezdett. Csáky rettentő fukar ember, aki ura ügyein kívül, a becsület útját saját hasznában és a pénzgyűjtésben látja. Ezért hat hónap óta maga a fejedelem vette a kezébe a kormány gyeplőit, a segítségkérőket és külföldieket maga hallgatja meg és felel nekik, amit azelőtt sohasem tett“.1 Albany ezen szavai teljesen hitelt érdemlők annál is inkább, mert neki János Zsigmondot, a vőlegényjelöltet is be kellett, hogy mutassa császári urának, kinek családjával János Zsigmond állandó összeköttetést keresett s épen ezért el sem képzelhető, hogy valótlanságokkal akarta volna felséges megbízóját félrevezetni. Albanynak ez a jelentése egyben döntő bizonyíték a Forgách-féle gyalázkodásokkal szemben, de véglegesen eldönti azt is, hogy János Zsigmond nem volt gyenge akaraterejű, önállóság nélküli, hanem, mikor szükségét látta, megragadta a kormányzás gyeplőit s az államélet legkényesebb, legbonyolultabb diplomáciai tárgyalásait is helyes irányban vezette, mert meg volt reá Istentől adott tehetsége s minél inkább lehámlik róla az egyoldalú beállítás sötét, komor színezete, annál delejesebb erővel tündöklik elénk igaz értéke, szellemének szelíden melegítő tüze. Gromo és többek leírása alapján a makulátlanság, a tisztaság, a hamvasság szobrát is igényelhetnők a János Zsigmond számára, de ennek a többi íróval szemben Albany jelentése ellentmond és mi Albany tudósítását tartjuk természetesebbnek s attól sem rettegünk, ha tényleg nem is tartozott azon sajnálni való természetekhez, akiről általában azt hitték, hogy sohasem élvezte a tavasz gondatlan örömeit, különösen a XVI. században, mely Erdélyben sem volt a szemérmetesség (prüdériák) százada. Az emberi nagyság viszonylagos ; tökéletes ember nincs és nem is volt a földön. János Zsigmond egyéniségét is kisebb fogyatkozásaival együtt kell fogadnunk, mert azok együtt jelentek meg, de azért kegyes alakját, aki csodálatos türelmével 1. Albany György jelentése Erdélyről 1564. április 24. Másolat. (Eredetije Károly főherceghez küldetett). A bécsi állami levéltárban. Hungarica. 1564.
