Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Szellemi élet János Zsigmond korában

342

aranyozott mennyezetet pedig metszett rózsákkal ékesíttette, azonfelül minden lakrészt díszes szőnyegekkel, patyolat függönyökkel láttatott el úgyannyira, hogy a királyi pompának, nagyszerűségnek dísze, teljes bölcsességgel elrendezve látszott azon épületen“.1

Az iparművészetet előmozdította az, hogy a fejedelmek és királyok igyekeztek egymásnak kölcsönösen minél szebb és díszesebb kivitelű ajándékokat küldeni. A török hódítás Erdélyt elzárta a Nyugat hatásától, ezért az ötvösművészet önállóan s különösen Kolozsváron magyaros stíl szerint fejlődhetett.2 Az erdélyi ötvösművészet magas fejlettségét semmi sem mutatja jobban, mint azok a tárgyak, amelyeket János Zsigmond 1566- ban adott a szultánnak. Ugyancsak János Zsigmond m'űvészi kivitelű ezüst poharakat, tálakat, gyertyatartókat és mosdóedényeket küldött Murad fiának, Mehemednek is ajándékul.3

Az ötvösművészetnek egy becses emléke János Zsigmond aranykeresztje, melyet az előzőkben ismertettünk. János Zsigmond címeres tallérja is szép példánya a pénzverés művészetének.4 János Zsigmond ezüst tallérja : paizs közepén hármas halomból kinövő farkas, jobbra félhold, balra csillag, fent ívalakban : Jo. Se. Rex. Ung. (Joannes Secundus Rex Ungariae), évszám rajta 1565. Hátlapja síma.

1. SzamoskÓzy: i. m. 112. 1. — 2. Bagyary: i. m. 112.1. — 3. U. o. 234. 1. - 4. U o. I. 111. 1.