Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Szellemi élet János Zsigmond korában
341 A humanista Atanagi : „Isten szeretetét érzi már abban is, hogy a kisdedet királlyá választották“. Isten különös kegyelmének tekinti azt is, hogy a török szultán veszi oltalmába. Isten védelmezi az ellenséges támadások alatt s azután is többször a cselvetésektől. Elmeséli, hogy a 12 éves János Zsigmond sehogy sem akarja a koronát Ferdinándnak átadni, „magához szorítja, mondván, hogy inkább a halált kívánja, mintsem lemondjon róla; erővel kell elvenni, úgy, hogy a korona eltört, egyrésze pedig a kezében maradt.“ Megemlíti Balassa Menyhért áruitatását és a székely lázadást s „dicséri János Zsigmondot, hogy mindkettőt egyidőben fékezte meg, nagy vitézséggel és bölcsességgel“. János Zsigmond dicsősége eljutott az ő füléhez s a legszerényebb vágyat keltette benne, hogy kifejezze hódolatát. Ezért szenteli az ifjú fejedelemnek a toscanai költők verseiből összeállított gyűjteményének második kötetét. János Zsigmond az olasz műveltség iránti szeretetét hagyományosan örökölte családjában. Kedvelte az olaszokat, nyelvüket kitűnően tudta. Udvarában olasz zenészek vannak. Sok olasz katonája volt, azzal is foglalkozott, hogy Erdélybe olaszokat is telepítsen.1 Mátyás király korának folytatása van. Atanagi olasz humanista, az olasz műveltség megbecsülőjének, János Zsigmondnak pártfogását keresi.2 Ez, a ma annyira ápolt olasz-magyar kapcsolatnak, egy XVI. századi értékes bizonyítéka. Erdély a művészetek terén is több haladást mutat ebben a korban, mint az anyaország. János Zsigmond e téren is kitűnt. Kiváló zenei érzéke volt, kitűnően orgonázott és úgy pengette a lantot, hogy ezekben a művészekkel is versenyezhetett volna.8 Finom ízlésével „Gyulafehérváron szép épületeket emeltetett. A fejedelmi palotát, amely azelőtt a művészet elhanyagolásáért szűknek és szegényesnek látszott, szép tágassá és fényessé alakíttatta át; a falakat és belül a folyósokat kiváló festményekkel díszittette ; az ebédlőt és hálót háborús képekkel, városok ostromlásával, domborművű elmés mondásokkal, az 1. Acsády: i. m. 413. 1. — 2. Elek Oszkár: János Zsigmond és egy olasz iró. Tört. Szemle. 1928. 133—38. 1. — 3. Szamosközy: i. m. I. 108. 1.
