Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai

287

tagjai megcáfolták a fehérvári káptalan állításait s többet a hallgatóság közül meg is hódítottak az új hitnek.

Éjjel megpróbálták fenyegetésekkel, Ígéretekkel más meggyőződésre bírni a brassói kiküldötteket, de miután látták, hogy így sem tudnak semmire menni velük, szabadon bocsátották őket.1

Erdély politikai helyzete kedvezett a reformáció terjedésének. A XVI. század legnagyobb államférfia, Fráter György, mint buzgó és türelmetlen katholikus, amennyire csak tehette, gátolta az új eszmék hirdetését, de a politikai viszonyok miatt kénytelen volt tehetetlenül elnézni a reformáció terjedését a szászok között, mert ezek titokban Ferdinándhoz húztak s így nem volt tanácsos a vagyonos szászokat ingerelni, különösen, mikor a gyalui egyezséget nem akarták végrehajtani.2

1544. február 16-án a brassói városi hatóság akaratából a templomból a képeket eltávolították és a nagy oltárt összetörték.3 Ugyanezen év áprilisában Fráter György nyolc napot töltött Brassóban, ahol személyesen meggyőződött, hogy a reformáció Honterus buzgó munkálkodása következtében milyen rohamosan halad előre. Legfölebb tudomásul vette, hogy a brassóiak éppen abban az időtájban a tudós Honterust választották főpapjukká, de a politikai helyzet miatt, semmit sem tehetett a reformáció meggátlására s ezért bosszúját a székelyeken töltötte ki, végrehajtatván velük az ökörsütést.4

Az 1545. április 24-én Tordán tartott országgyűlésen Izabella is megjelent a kis János Zsigmonddal együtt.5 Sajátos, hogy János Zsigmond, kinek nevéhez fűződik a vallásszabadság kimondása, mint kis gyermek jelen uolf azon az országgyűlésen is, mely magyar földön először hozott szabadelvű vallási törvényt.

A szászok reformációja Erdélyben mór befejezéshez közeledett s ilyen előhaladást már nehezen lehetett volna meggátolni, azért a tordai országgyűlésen a régi hit védői kimondják, hogy jövőre senki se merjen újítani, „magaviseletével, élelmével a városokon kívül másokat megbotránkoztatni“.

1. „und also das Evangelium je mehr im Landt ausgebreitet. Gott sey Ehr, Lob, und Dank Amen!“ Lásd: Ostermayer: i.Im. 28. 1. — 2. Erd. Orszgy. I. k. 112—16. 1. — 3. Ostermayer: i. m. 29.1. — 4. U. o. Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. IV. Bd 535. 1. — 5. Ostermayer: i. m. 30. i.