Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
286 jöttek, akkor már a Barcaság nagy része is áttért az új hitre. Honterus a reformáció örök életű fegyvereit használva, iskolákat létesít, nyomdát alapít s új könyvekkel látja el az iskolákat. A reformációról írt könyveit mindenütt mohón olvassák s igyekeznek eszméit megvalósítani. Ezért a fehérvári káptalan panaszára Fráter György megidézte Honterust1 az 1543-iki gyulafehérvári gyűlésre: „adjon számot, hogy miért csatlakozott a keresztény vallás rendtartásához“, azaz a reformációhoz. A szászok nem engedték, hogy Honterus az országgyűlésen megjelenjék,2 nehogy Fráter György ellene erőszakosan felléphessen. Honter a maga mentségére s az ellenvetések megcáfolására megírta az „Apologica Reformationist“.3 „Nehéz — mondta — védekezni ott, hol nincs ellenvetés, miért is mintegy kitalálni kényszeríttetünk, hogy min ütköznek meg némelyek a Libellus Reformationisban ?“ Honterus nem dogmatizál az Apológiában: „Senkit sem akart — mondja — sem bántani, sem gyalázni, sem téríteni, hanem művét a hazai papok számára adta ki, zsinórmértékül addig, míg valamely zsinat összeírja azokat“. Apológiájában elmondja Honterus, hogy nem sértette meg sem a királyné, sem az ország főurai iránti engedelmességet s hiszi, hogy nem jőnek ellentétbe Isten szavával, sőt felmentik, mert ő nem lázított, zavart nem csinált: „ő csak Isten igéjét s Krisztus parancsait követte“. Ahol erősebben szól a papokról, ott nem a fehérvári és esztergomi papokra gondolt, hanem azokra, kik hivatásukat megbotránkoztató módon teljesítik. Munkáját csak azért nyomtatta ki, hogy e zaklatott és sanyaruságos időkben előmozdítsa a közegyetértést s a vallás megtartásában beállt zavart és rendetlenséget elhárítsa“. Ő magát ártatlannak érzi, mert ő csak Isten parancsát teljesítette. Ezt az apológiát Fuchs János brassói bíró vezetése mellett egy bizottság vitte s adta elő a gyulafehérvári országgyűlésen, hogy ott védjék meg Honterus álláspontját. Fráter György szigorúan akart fellépni Honterus ellen, de Izabella tanácsosai közbelépésére vallási vitatkozást rendelt el, melyet az országgyűlésen meg is tartottak, de a szász bizottság 1. Ostermayer: i. m. 28. 1. — 2. U. o. 28. 1. — 3. Lásd: Teutsh Fr. : Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen. Hermanstadt; 1921. Bd. I. 238.
