Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai. A XVI-ik század a magyar nemzet történetének egyik legmozgalmasabb, leggazdagabb korszaka. A mohácsi vész nagy változást hozott Magyarország és Erdély politikai életében, de a magyar nemzet életére még döntőbb jelentőségű esemény volt az a vallás forradalom, amit reformációnak, hitújításnak neveztek. Jézus Krisztus munkálkodása óta a kereszténység történetében a reformáció a legnagyobb szellemi mozgalom,1 mely az egész világot áthatotta s Erdélyben és Magyarországon is nagy átalakulást vont maga után. Erdély rendei korukat meghaladó határozatokat hoztak a nagy szellemi mozgalom idején s míg a műveltebb államokban is annyi vér folyt a lelkiismereti szabadság megvédéséért, addig Erdély, hol a csatabárdok helyett az élő szó s az irodalom volt a legerősebb harci fegyver, vér nélkül, vallásos türelemmel lett a vallásszabadság klasszikus hazája s ez a világtörténelmi tény a János Zsigmond uralkodásához fűződik. János Zsigmond nem volt hitszónok, apostol s így a reformációnak nem irányítója, hanem ennek a világtörténelmi jelentőségű eszmei áramlatnak egész lelkében megértője, ápolója s János Zsigmond igazi értékét az erdélyi hitújítás diadalra juttatása körül kifejtett érdemei mutatják leghívebben. Európa legtöbb uralkodója, köztük a Habsburgok is az 1. Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig. Genius kiadás 5. J.
