Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
284 államegységért a vallásegységet fenn akarták tartani s természetesen a katholikust, mint amely az egyéni önállóságot elnyomta s szervezeténél fogva is az egyeduralomnak, a monarchiának a kifejezője. Ferdinánd azonban nem cselekedhetett mindig érzése szerint, mert a politika nagyban befolyásolta az ellen-királyok működését. Ferdinánd nem léphetett fel mindig szigorúan az új hit köyetői ellen, mert tudta jól, hogy az üldözöttek Szapolyai János királynál keresnek menedéket. A pápaság Mohácsnál pusztulni hagyta Magyarországot, majd kiátkozta a nemzeti királyt, Szapolyai Jánost, érthető tehát, ha a magyarság a pápától s a kath. papságtól elfordult. Ha az ország elveszett, menteni kellett a nemzeti életet. Ezt a nagy nemzeti munkát a protestantizmus vállalta s épen úgy, mint Németországban, Magyarországon is, fontos „politikai tényező lett a reformáció“.1 A szabadságára mindig féltékeny magyar nép a Habsburgok elnyomó törekvéseivel szemben egyedül a protestantizmus felkarolásában látta a nemzeti eszme és szabadság megmentését. Szapolyai Jánost a magyar nemzeti párt emelte trónra, amely párt a magyar nyelv megőrzését és mivelését is zászlójára írta. Mikor Magyarországon az államegység megszűnik, akkor a magyar nemzeti párt megteremti a nyelv-egységet, ami a magyar nemzet nehéz küzdelmeiben az összetartozandóságot ápolta s lehetővé tette a későbbi egyesülést. Mikor Magyarország előbb két, majd János Zsigmond óta három részre szakad, ebben a viharos időben, melynek „az önzés, a haszonlesés, vagyon hajhászat“ a legjellemzőbb vonásai, akkor előtör a magyar nemzeti szellem s anyagiakban szűkölködő, de lelkiekben annál buzgóbb nemzeti írók, apostolok magyar irodalmi termékeikkel megteremtik a szellemi egységet s bíznak Istenben, hogy „És annak felette jó Magyarországot Esmét feltámasztja és esmét hatalmat ad.“2 A nemzeti szellemet a reformáció is táplálta s ennek eredménye, hogy nyomdákat, iskolákat alapítanak. Hogy az iskolák 1. Gagyi Sándor: Erdély vallásszabadsága a mohácsi vésztől Báthory Istvánig. Budapest, 1912. 31. 1. — 2. Farkas Andrásnak: „A zsidó és magyar nemzetről“ című verse 1538'ból. Régi Magyar Költők Tára. II. k. 24. 1,
